2020.01.30. 20:00
Egressy Zoltán volt a VESZ vendége
Egressy Zoltán József Attila-díjas író, költő volt a Veszprém Egyetemi Színpad beszélgetéssorozatának vendége csütörtökön, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy termében.
Fotó: Horváth Virág/Napló
„Kocsma. A falon Fradi-csapatkép, zászlók, meztelen női fotók. Az egyik asztalnál részeg törzsvendég ül (Sátán), a Kocsmáros lánya (Masni) italt visz neki.” – így kezdődik Egressy Zoltán legismertebb színdarabja, a Portugál. A fordulatos, nagyon mai vígjáték két évtizede tartozik a Katona és a magyarországi színpadok legsikeresebb előadásai közé. A Veszprémi Egyetemi Színpad (VESZ) beszélgetéssorozatán Bozsik Péter és Szabó Eszter kérdezték az alkotót, többek között a Portugálról is.
A költészettel már középiskolás kora óta foglalkozik, az egyetem elvégzése után újságíróként dolgozott, nemsokkal később kötete is jelent meg, majd a drámaírás felé fordult, valamint máig négy regénye jelent meg. Szabó Eszter kérdésére, miszerint az újságíróként készített interjúk befolyásolták e a művészt abban, hogy elkezdjen foglalkozni a drámaírással, Egressy Zoltán elmondta, nem tartja kizártnak a kapcsolatot. – Igyekszem egyértelműen különválasztani a szépirodalmat és az újságírást, erre korábban is figyeltem, de azt nem állíthatom, hogy a kettő egyáltalán nem hat egymásra – tette hozzá Egressy Zoltán.
A beszélgetés során Bozsik Péter az életrajz mellett az életmű felé igyekezte terelni a beszélgetés fonalát. A kritikai recepciók Egressy Zoltán esetében (is) igen változatos képet mutatnak, többek között a 2019-ben megjelent Hold on című regényhez is kötődnek olyan értelmezések, amelyekkel maga az író sem feltétlenül ért egyet. – A kritikusok is csak emberek – tette hozzá az író, hiszen a Hold on – A Déli Szél Balladája című kötet, noha a jövőben (egész pontosan 2050-ben) játszódik, nem sci-fi. Az író maga is romantikus történetként emlegette, habár a kategorizálást nem kedveli. Már csak abból az okból sem sci-fi, hogy a kötet retrospektíven épül fel, tehát 2050-ből tekint vissza Magyarország, és főként Budapest elmúlt 20-30 évére.
- Ha nem elég erős valaki, vagy nagyon a szívére veszi a rossz kritikát, és főleg az elején, amikor az ember egyébként is bizonytalan nehéz tud lenni. Csak az nem kételkedik, aki hülye. Minél többet tud az ember, és minél több minden van mögötte, annál bizonytalanabb lesz. Kivéve Ady Endrét, aki már az első versét is szenzációsnak nevezte, aztán tényleg szenzációs verseket írt – tette hozzá Egressy Zoltán.
Az alkotó elmondta, a mai napig sem jelent bizonyosságot semmi, de ha úgy ad ki a kezéből egy verset, novellát, regényt vagy színdarabot, hogy nem marad benne hiányérzet, az őt boldoggá teszi. A VESZ beszélgetéssorozatának idei első alkalmával Egressy Zoltán a színdarabok világa mellett a színházakról is szót ejtett, a rendezvény végén pedig az érdeklődők kérdéseit is megválaszolta.