2019.08.19. 11:00
Legendák mesélnek: Cserhalmi György a Kőfeszten
A Határtalan Hangok Alapítvány – megemlékezve Cseh Tamás halálának 10. évfordulójáról is – néhány napja első alkalommal rendezte meg a Kőfeszt elnevezésű rendezvénysorozatot.
Cserhalmi György, András Ferenc, Szomjas György, Gödrös Frigyes, Csúri Ákos moderátor és Bérczes László a Kőfeszt kerekasztal-beszélgetésén Fotó: Nagy Lajos/Napló
Fotó: Nagy Lajos/Napló
A négy napban fontos szerepe volt a filmnek is: szombaton kerekasztal-beszélgetést láthattak és hallhattak az érdeklődők Káli-medence a filmművészetben címmel. Olyan hihetetlen legendák meséltek, mint Cserhalmi György, András Ferenc, Bérczes László, Szomjas György és Gödrös Frigyes.
A Napló ezúttal Cserhalmi György Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas színész ott elhangzott gondolatait osztja meg az olvasókkal.
– Az én generációm Jancsó Miklóstól tanulta a szabadságot. Az egy rövidzárlatos időszak volt, mert amikor lement a film, mentünk haza az al- és társbérletekbe a 60-as izzó alá. De amíg itt voltunk, addig azt éreztük, hogy van világ, Európa és Magyarország. És azon belül is azt éreztük, hogy van valami, amit úgy hívnak: kultúra. Másfelől volt egy zseniális Brückner Jani, akinek a kocsmája itt van a sarkon, és a Janinál reggel nagyon jó rántottákat lehetett enni. Nem is beszélve a fél decikről… Lehetett ott ebédelni, vacsorázni, és vacsora után, amikor minden vendég elment, akkor ott maradtunk krumplit pucolni és káposztát reszelni. Hasznossá tettük magunkat, majd amikor feljött a nap és szemben, a pékségből megjött az illat, akkor elballagtunk haza… Ez a szabadságélmény sokunkban megmaradt. Ezt azt élményt elviszem magammal odáig, ameddig adatik. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Jancsó Miklóssal találkozhattam. Hogy ennek a tájnak vagy az ő házának a levegőjét szívhattam – mondta Cserhalmi György. – Ránk volt állítva egy Józsi nevű rendőr. Forgatás után iszogattunk, beszélgettünk, énekeltünk. Előkerültek a úgynevezett irredenta dalok is. Józsi egyenruhában odament a Jancsóhoz és azt mondta: – Jancsó úr, ha nem haragszik, én hazamegyek, átöltözök, mert nekem ezt egyenruhában jelentenem kell…
– Azok a témák, amelyek minket akkoriban foglalkoztattak, ma haldoklanak. Fogja magát ez a nemzedék és elmegy, miközben egy csomó dolog beleszorult, amiről szívesen beszélt volna. Zsonglőrök jöttek a helyünkre, producervilág. Áttevődtek a hangsúlyok; akkoriban a film volt fontos, most az a fontos, hogy forgassunk. Ez nagy különbség.
– Van egy osztályom, és szoktam nekik mesélni. Legutóbb Kállai Feri bácsi került szóba, de nem ismerik… A múltról fogalmuk nincs, mert ez a digitális cucc elvágta a gondolkodást, a képi világot. Nem tudják elképzelni, hogy ez annak idején barátság volt – fejezte be gondolatait Cserhalmi György.