Balázs Géza nyelvész tartott rendhagyó irodalomórát Sümegen

Az előadó leszögezte, hogy kulturális értékünk az anyanyelv, amelyet védenünk kell, mert a nyelvek fogynak. A nyelvészek szerint a 21. század végére a jelenlegi több ezer nyelvből jó, ha pár száz megmarad, ugyanis kihalnak a nyelveket beszélő közösségek. A magyar nyelvet legalább 13 millióan beszélik, kis nyelv, de ma nem fenyegeti az eltűnés veszélye. A nyelvek jellemzőiből sorolva érdekességként elmondta, hogy legalább két hang kellene egy nyelvhez, de az unalmas lenne. – Megpróbálhatjuk megsaccolni, hogy hány magyar szavunk van, de nem tudjuk összeszámolni, hiszen folyamatosan hallunk újakat.

A leggazdagabb szókincsű magyar írónak Arany Jánost tartják, ő 22 423 szót használt. Egy ember szókészletében ez nagyon magas szám, hiszen egy átlagember néhány ezret használ, igaz, sok ezret ért. Ha sokat olvasunk és beszélünk, emelkedik ez a szám. Erre jó módszer a naplóírás – mondta az előadó, és ajánlotta a diákoknak, hogy naponta foglalják össze gondolataikat, vessék papírra, hogy aznap mi történt velük.

A következő témakörben azt fejtegette Balázs Géza, hogy honnan ered a nyelvünk. A tudomány álláspontja szerint alapvetően finnugor nyelvet beszélünk, legközelebbi nyelvrokonaink az észtek és a finnek. – Régi és távoli nyelvrokonság ez. Emellett területi rokonságok vannak, a török nyelvek és a szomszédos nyelvek szintén nagy hatással voltak a magyar nyelvre. Abban egyébként izgalmas dolog a hangutánzás. Sőt, valószínűleg valamilyen utánzásból ered eleve a nyelvek kialakulása is. Minden nyelvben van hangutánzás, de a magyarban nagyon erős. Elmondta még, hogy a nyelvjárásokban néha különbözik a férfi és női beszéd. Erre már Gárdonyi Géza is felfigyelt, aki szerint a nők másképp hümmögnek, mint a férfiak.

Izgalmas a kerek szavak kérdése is, amelyek oda és vissza olvasva ugyanazon értelműek. Ez a magyar nyelvnek egy olyan sajátossága, amely igen ritka. Az ikerszavak ugyancsak érdekesek, egyazon jelentésük van. De lehet, hogy idővel ezek közül az egyik rögzül, a másik kimegy a divatból.

Balázs Géza egyetemi tanár a magyar nyelvvel és folklórral foglalkozik. Az országot járva előadásain a játékos nyelvi jelenségekre hívja fel a figyelmet, könnyedséget csempészve mondandójába. Úgy véli ugyanis, hogy általában az a vélemény a nyelvről, a nyelvtudományról, hogy száraz. Ennek ellenkezőjét szeretné bemutatni, szólva az érdekességekről, a színes, mindennapokhoz kapcsolódó dolgokról. Állítja, hogy az általános iskolás végzős diákok korosztálya fogékony erre, csak tudni kell őket megszólítani. Balázs Géza 15 évvel ezelőtt eljutott Közép-Amerikába, és rácsodálkozott a maja kultúrára, amely foglyul ejtette. Azóta négyszer járt Mexikóban és Guatemalában, valamint a világ több más részén is, ahol az eltűnt, összeomlott kultúrákat kutatta. Útjairól könyvet írt A körbejárt Föld címmel, 450 fotóval illusztrálva.