Mit ünneplünk vízkeresztkor?

Az epifánia görög eredetű szó, jelentése: jelenés. Ezen a napon három eseményt ünnepelnek a keresztény egyházak: a napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus gyermekkorát a Jordánban történt megkeresztelkedéséig (vízkereszt), valamint az általa véghez vitt első csodát a kánai menyegzőn.

Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs, a háromkirályok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt. Napkeleti bölcsek, csillagjósok voltak, de királyként is emlegetik őket. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év során betegek, vagy magukra locsolták betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a házak földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen azon.

Ma is szokás még a katolikusoknál a vízkereszt napi házszentelés. A helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot.

A keleti egyház vízkeresztkor ünnepli Krisztus születését. Náluk ez a karácsony napja.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör lezárása, a farsang kezdete. Az ünnephez számos népszokás kötődik, többek között ekkor szedik le a ka­rácsonyfát.