Katartikus élmények

2018.11.05. 20:03

Márai és Hamvas művein keresztül szóltak a közönséghez

Az Europa Nostra-díjas településen a Magyarpolányi Pajtaszínház – mint friss és újszerű kulturális attrakció – a napokban hivatalosan is kitárta kapuit a közönség előtt. Az ’56-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmával a forradalmi eseményekre reflektáló, A magány változatai címet viselő, Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült darabbal nyitott a kultúrházban.

Borsos Renáta

Márai Sándor és Hamvas Béla feddhetetlen erkölcsi magasságára és irodalmi minőségére példát adó darabban a közönség Ács Tamást és Papp Attilát láthatta Fotó: magyarpolányi önkormányzat

A Pajtaszínház – Magyarország egyetlen vidéki és egész évben, az előadó-művészeti törvény szerint működő regisztrált befogadószínháza – a darabot a Soproni Petőfi Színház, Magyar Művészeti Akadémia és a Forrás Színház koprodukciójában, Katona Imre rendezésében mutatta be.

Márai Sándor és Hamvas Béla feddhetetlen erkölcsi magasságára és irodalmi minőségére példát adó darabban a közönség Ács Tamást és Papp Attilát láthatta Fotó: magyarpolányi önkormányzat

Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgató-rendezője lapunknak elmondta: – Amikor a Magyar Művészeti Akadémiától a forradalom 60. évfordulója kapcsán kaptunk egy felkérést, hogy készítsünk egy ’56-os anyagot, nem voltunk könnyű helyzetben. Nehezen találtunk olyan alkotót, aki így vagy úgy, de nem kompromittálódott a történelmi események hatására. Hosszas kutatómunka után választásunk az erkölcsi és művészi értelemben egyaránt tiszta és feddhetetlen Márai Sándorra és Hamvas Bélára esett. Mindkettőjüknek a belső és külső emigráció adatott sorsul. Márai Sándor Olaszországba került, széles ismertségéhez nem fér kétség. Hamvas Béláról sokaknak a Bor filozófiája című műve jut eszükbe, egyéb irodalmi alkotásait szinte elfeledték. Pedig az irodalmár hihetetlen nagy erkölcsi magasságban és irodalmi minőségben élte az életét, a lényegről beszélt. A két alkotó életpéldája követendő, ugyanis bármely közösségnek vagy nemzetnek a jövője az erkölcsi alapokon nyugvó megújulási képesség lehet – jegyezte meg a direktor.

A valóságban a két író sohasem találkozott egymással, de mindketten nemet mondtak a diktatúrára. A darabban az alkotók két írói portrét helyeztek párhuzamba egymással. A kamaraszínházi produkcióban, Ács Tamás és Papp Attila alakításában egyfajta fiktív dialógusnak lehetett szem- és fültanúja a közönség. A Márai- és Hamvas-művekből, naplórészletekből, tanulmányokból színpadra alkalmazott műben a két alkotó meglátásai olykor egymás mellett, olykor ütközve, de mégis egymást erősítve tárultak fel a publikum előtt. A Polányi Pajtaszínház rendeltetése, miszerint a minőségi kultúra találkozzon a helyi, kiemelkedően magas kulturális identitású közösséggel, már az első színházi együttlét alkalmával úgy tűnt, révbe ért.

Grőber József polgármester örömét fejezte ki, amiért az új színházi vállalás a települést választotta, olyannyira, hogy a Magyarpolányi Pajtaszínházat működtető Új Színházért Alapítvány – Várszegi Tibor, az irodalomtudományok doktorának igazgatásában – a székhelyét is rövidesen áthelyezi a faluba. A tervek szerint egész megye és a térség számára is magas művészeti minőséget képviselő darabokat hozva, neves színművészek előadásában Magyarpolányba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában