Míves csipkék és hímzések a Csopak Galériában

A szépszámú érdeklődő pedig valóban értékeket, csodákat tekinthetett meg a paravánokon. Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet szakreferense Wass Albert szavaival köszöntötte a jelenlévőket.

- Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a magyar, bárhol éljen is. Majd beszédében hangsúlyozta, hogy a Paloznaki Hímzőkör idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az első időkben több tájegység hímzésén keresztül öltéstechnikákat tanultak meg. Több forrásból gyűjtés indult el a Balaton-felvidéki fehér hímzés mintakincse után, majd rövid időn belül ezek a kincsek újrafogalmazásra kerültek a Paloznaki Hímzőkör keze nyomán. Két könyv is megjelent munkásságukról. Számos elismerést kaptak, de a legnagyobb sikerük a 2015-ben elnyert Gránátalma-díj.

– A Balaton-felvidéki és a Bakony-vidéki hímzőkultúra olyan kincse Veszprém megyének, amelyre büszkék lehetünk, s amelyet nem csak megőriznünk kell, hanem továbbörökíteni is kötelességünk. A hímzőkör tevékenysége pedig azért példaértékű és hiánypótló, mert éppen az értékek átadásában, a hímzés megismertetésében és felelevenítésében mutatkozik meg – folytatta beszédét Mihalcsik Márta.

Az Alsóörsi Csipkeműhely tavaly ünnepelte 15 éves fennállását. Az évek során alátétet, tálcakendőt, asztalközepet, viseletdarabokat, gallérokat és liturgikus mintákat is készítenek. Tagjai a vert csipkekészítést nem csak megtanulták, hanem bemutatók, kiállítások alkalmával népszerűsítik, sőt a tudást tovább is adják. Munkásságuk éppen azért kiemelkedő, mert a hiteles motívumokon alapulva új tárgyakat készítenek és az elkészült csipkéket a 21. századi igényeknek feleltetik meg.

– Végül, de nem utolsó sorban szeretnék néhány szót ejteni a csoportok vezetőjéről, Szuperné Bohus Juditról, aki Gránátalma-díjas népi iparművész hímző és csipkeverő. Hosszú évtizedek óta fáradhatatlanul végzi munkáját, irányítja a népművészeti közösségek tevékenységét. Hallatlan energiákkal, mindig újabb és újabb ötletekkel, lelkesen, de szelíd szigorúsággal tervez és szervez, követeli meg a minőséget. Az eredeti forrásokat nem csak összegyűjti, hanem feldolgozza a népi iparművészet elveinek megfelelően. Előre gondolkodik, tudja, hogy az alkotás hosszú folyamat, így már most a csoporttagok kezében van a 2019-es és a 2020-as országos pályázatok elkészítendő anyaga – zárta gondolatait Mihalcsik Márta.