Kicselezni az időt – szabálytalan portré Koltai Róbertről

Mert tényleg nagy utazás az életünk. Szabálytalan portré a kettős jubileumot ünneplő Koltai Róbertről, aki szerint egy tuti tipp mindenkit elkísérhet az útján.

Koltai Róbert az ország egyik legnépszerűbb, legkedveltebb színésze, rendezője idén 73 éves. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész kötődik Veszprémhez, a színházhoz, hiszen az 1993/94-es évadban játszott és rendezett is a városban, a közönség nagyon szerette, majd a kétezres években is visszatért a teátrumba egy szerepre.

A gondnok című Pinter-darabban Szirtes Balázzsal szerepelt együtt, akivel nemrég színpadra vitték a Batang felé című előadást Gaál Ildikó rendezésében.

A közönségkedvenc színművész két filmjének a jubileumát is megtarthatja: 25 esztendeje készült el a Sose halunk meg! című kultikus alkotása, és két évtizede forgatták le A miniszter félrelép című vígjátékot. Mindkét film a bemutatása után látogatottsági rekordokat hozott a mozikban. A televíziókban számtalanszor ismételték már az alkotásokat, kiemelkedő nézettség mellett.

Amikor arról kérdeztük Koltai Róbertet, hogy ez a kettős évforduló az idő múlását is jelenti-e számára, vagy egy fontos mérföldkövet a pálya-futásában, azt válaszolta: az idő kicselezhetetlen, de taccsra lehet játszani. Ezt hallotta a 85 éves sportvezető édesapjától, és mindig meg is fogadta. Számára az a legörömtelibb, hogy a közönség még mindig emlékezik ezekre a filmekre. Azt ő nehezen tudja megfogalmazni, hogy a nézők miért zárták szívükbe ennyire a Sose halunk meg!-et, amelyet a magyar filmgyártás egyik legmaradandóbb alkotásai között emlegetnek.

- Amikor elkészült, Verebes Pista azt mondta nekem: „Te most már meg is halhatsz”. Első filmem volt ez, majdnem ötvenévesen. Szerettem volna egy történetet elmesélni a vállfás Gyuszi bácsiról, őt a nagybátyámról mintáztam. Miközben szórakoztató, humoros, igazi bohém, vagány, szerethető figurát láthatunk, kiszámíthatatlansága, játékszenvedélye miatt életveszélyes a környezetére nézve. Ezért is kell mindig valaki, aki helyrehozza a kisiklásait, bűneit. Apám például ilyen volt. Ezt a filmemet akkor jelölték Magyarországról Oscar-díjra, jártam vele sok helyen, most is meghívták a 17. Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválra, a mai napig nagyon népszerű. Ám ugyanígy életem fontos részének és filmjeinek tekintem a Szambát, a Csocsót és Világszámot is. Ezeket is szeretik a nézők – válaszolta érdeklődésünkre Koltai Róbert, aki úgy érzi, a sikerei ellenére a „szakmai elithez” tartozó néhány kritikus gyakran lenézi a munkáit, a könnyű műfajt, és kommersznek tartja azt. Őt például mindig a közönség ismerte el azzal, hogy több mint kétmillióan elmentek filmjeire, ott ülnek az önálló estjein, a színházakban az előadásokon, amelyekben játszik, s ezek telt házakat hoznak az országban sok helyütt.

A József Attila Színházban nem akármilyen sorozatként 16 évig volt műsoron a Miniszter félrelép című produkciójuk. A Balfácánt vacsorára című komédia pedig 19 esztendeje a mai napig szerepel a repertoáron, Kern Andrással most készülnek a 386. elő-adásra. A Sose halunk meg! című emblematikus filmjéből musical készült, több helyen az országban – így Veszprémben is – nagy sikerrel játszották azt, eddig összesen százszor. Koltai Róbert reméli, hogy ez a sorozat is folytatódik majd valahol az országban, s örül annak, hogy Dés Lászlóban olyan alkotótársra talált, aki nemcsak zeneszerzője, hanem jó ízlésű formálója is közös munkáiknak.

Koltai Róbertnek most összesen 13 szerep van a fejében, egyik kedvence a Batang felé című produkció. Játszik a Katona József Színházban a Mi osztályunk című előadásban, Haumann Péter szerepét vette át. Élete egyik fontos produkciója a Móricz Zsigmond-estje, a Napló-szilánkok, melyet B. Török Fruzsina segítségével állított össze, csakúgy, mint a szintén Móricz-átiratot, a Jelenetek két házasságból című darabot. Az est Az asszony beleszól és a Rab oroszlán című regényekből született.

Ezután még beszélgettünk arról, hogy neki a közönség és a játék szeretete ad mindig erőt. Ezért nem érzi magát soha fáradtnak, bárhol is játszik, rendez az országban. Estjein néha még belebújik az „Illetékes” bőrébe, de ő már visszavonult, és szerinte ez a figura nem tér vissza a kabaréba. Úgy látja: elég csak körbenézni magunk körül, mindenütt megjelentek már az illetékesek, akik mindenre képesek magyarázatot adni.

- A humor gondolkodásmódot, életfilozófiát jelent. Engem az életben mindig egyszerre érdekelt a sírás és a nevetés. A legjobb drámának is létezik a humoros és az önironikus oldala. Az élet nehéz pillanatainak gyakran akadnak mosolyogtató percei. Az, hogy valami vicces, nem biztos, hogy olcsó, üres és jelentéktelen. Sőt, mögötte ott egy történet, amely akár fájdalmas is lehet valakinek. Nem hiszek az erőltetett, gatyaletolós humorban sem a színházban, sem filmen. Az viszont előfordulhat, hogy valakinek a színpadon vagy az életben leesik a nadrágja, amin akár még lehet nevetni is, miközben azért nem árt megnézni, mi is az előzménye, a mozgatórugója ennek. A miniszter félrelép-ben például, amikor a szállodaigazgatót alakító Kállai Ferencnek lecsúszik a nadrágja, az nemcsak vicces poén, hanem abban ott az ő drámája a feszült helyzetében, mert bajban van. Bodrogi Gyula mondta, lehet, hogy sokan lenézik a nevettetést, pedig az egyik legnehezebb műfaj. Talán azért is, mert a közönség azonnal érzi, ha valami nem őszinte – hangsúlyozta Koltai Róbert, akit a mai napig sokan azonosítanak emlékezetes szerepeivel.

Kinek az Indul a bakterház című kultikus, generációkat átölelő film jut róla az eszébe, vagy a kabarék felejthetetlen Totókirálya, másnak ő Szamba Ottó, Naftalin, Csocsó, Galamb, a titkár vagy épp Gyuszi bácsi, a vállfaárus. Azóta is rengetegen teszik meg különböző játékokon a 2, 9, 11 számhármast, Gyuszi bácsi tuti tippjét, a nagy befutót.

Koltai Róbert örül ennek, hiszen az általa elmesélt, eljátszott történetek így is megmaradnak a közönség lelkében nyomként. A kicselezhetetlen idő örök tuti tippjeként.