Kossuth Lajos kultuszáról, megyei kötődéseiről

Közeleg 2017. szeptember vége, a pápai Kossuth-évfordulók ideje, illetve a tavaly ősszel indult Kossuth-emlékprojekt lezárása, vagyis Kossuth Lajos születésének 215., Pápa város díszpolgárává választásának 130., a pápai Kossuth utca elnevezésének 125. évfordulója. A Pápai Jókai Kör is közreműködött az „Elsősorban pápai”-Városbarát Egylet (EpVE) projektjében, amiért a Kör szeptemberi összejövetelén Kerecsényi Zoltán ügyvivő, a Kossuth-emlékprojekt kezdeményezője-szervezője átadta az EpVE Éberhardt Károly-emlékplakettjét a Kör elnökének, Török Juditnak.

A 2017-es Kossuth-születési évfordulóról a Pápa melletti Gecse, Éberhardt Károly faluja is megemlékezik, a község vezetői márványtáblát állítanak a „leghívebb magyar” tiszteletére. A tábla díszítésére műkőből készített Kossuth-portrédomborművet ajándékozott a településnek az EpVE. A bakonytamási Kossuth Csárda tulajdonosai, Fejesné Tatay Teri néni - Tatay Sámuel evangélikus lelkész, 48-as nemzetőr leszármazottja - és fiai, Fejes Ákos és Péter is átvehettek egy Kossuth-domborművet. Érdekesség, hogy a bakonytamási temetőkertjében nyugvó, Kossuthot mindhalálig tisztelő Tatay Sámuel utódai – nemzedékről-nemzedékre – mind a mai napig még egy eredeti Kossuth-fotót is őriznek – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól, aki ezek után felkért előadóként Kossuth Lajos életéről, munkásságáról, Veszprém megyei és Pápa-környéki kapcsolatáról, valamint kultuszának alakulásáról tartott idézetekkel színesített, vetített képes előadást. Szavalattal közreműködött Bakody Lászlóné.

A Pápai Jókai Kör 1980-as évekbeli újjászervezése óta számos programmal, kezdeményezéssel emlékeztetett a helyi '48-as történésekre, például '48-as kopjafát emeltettek a pápai Millenniumi Emlékparkban, illetve napjainkban is sírokat gondoznak a pápai temetőkertekben. Hisz ne feledjük, a Kör 1893-as alapító tagjai között több egykori '48-as honvéd is volt, elég csak Baráth Ferencet, Kis Gábort, Perlaky Gézát, vagy Tóth Dánielt megemlíteni – emelte ki.

Kerecsényi Zoltán előadásában H. Szabó Lajos helytörténész kutatásaira támaszkodva villantott fel tényeket és érdekességet Kossuth életéből, s a körülötte létrejött hagyományokból, megőrzött emlékekből, valamint lejátszotta a fennmaradt hangfelvételt is, mely 1890-ben egy fonográfhenger segítségével őrizte meg Kossuth hangját. Idézett többek között Jókai Mórtól, aki az akkori országgyűlés nevében közel háromórás gyászbeszédet mondott Kossuth temetésén. Az előadó szerint Jókai tevőlegesen hozzájárult a Kossuth-kultusz terjedéséhez, hiszen Kossuthra a „nemzet messiása” kifejezést is ő alkalmazta először írásban. De Kossuth „szimbolizálása”, mint „a modern magyar nemzet személyi reprezentációja” létrejötte természetesen 1848 tavaszára tehető, amikor a templomok szószékein Kossuthot a „magyarok Mózese” kifejezéssel kezdte el illetni a protestáns papság.

- A világ első köztéri Kossuth-szobra Veszprém megyéhez kötődik. A Balaton mellett, (a ma már Somogy megyében található) Siómaroson állították fel Kossuth halála után három hónappal, 1894. június 1-jén. Megyénkben Kossuthnak szobra áll 1899 óta Balatonkenesén, 1903 óta Balatonalmádiban, 1904 óta Ajkán, 1997 óta a veszprémi városháza Kossuth-termének előcsarnokában. 1994 óta emléktáblák emlékeztetnek rá és családjára Bakonyság-Csárdapusztán, Lókút-Óbányán, Mencshelyen és Halimbán. A Kossuth-emlékhelyek legjelentősebb megyei színtere a Pápa melletti Kisdémpuszta, ahonnan Meszlényi Terézia, Kossuth felesége származik. Az udvarlások és a házasságkötések után is többször megfordulhattak ezen a környéken Kossuthék, látogatóban az apóséknál. Az pedig biztosan tudható, hogy Pesten kötött házasságukat a ma is álló Bakonyság-Csárdapusztai kápolnában megáldották. Pápán idén tizenöt éves az áruház melletti Kossuth-szobor, továbbá szeptemberben, Kossuth születésnapjához közel újabb emlékjel, egy portré-dombormű elhelyezésével tisztelgünk előtte a róla 1892-ben elnevezett sétálóutcában – hívta fel a figyelmet Kerecsényi Zoltán.