Előadásokkal népszerűsítik a komolyzenét

A zenetörténeti klubot egyetemi hallgatók és fiatal zenetanárok alapították két éve, akik szívügyüknek tekintik a város kulturális életében való részvételt és saját szakmai fejlődésüket. Lukács Elek, a Veszprémi Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI zeneelmélet-tanára, a sorozat ötletgazdája mellett a klub elindításában és szervezésében Golarits Flóra, a Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Karának zongoraművész mesterszakos hallgatója, Sipos Csaba, a Veszprémi Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI ütőhangszeres tanára és Varga Áron, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzene szakos hallgatója vesznek részt. Az előadás-sorozat hiánypótló, nem véletlen, hogy a klub ötletét Erdélyi Ágnes, Veszprém Város Vegyeskarának karnagya, a Magyar Kodály Társaság tagja is felkarolta. A szervezők tudomása szerint Budapestet kivéve nem akad párja kezdeményezésüknek, veszprémi előzményként M. Tóth Antal zenetörténeti előadásait említik. Az első évad 2015 őszén indult, az első előadást Erdélyi Ágnes tartotta a Kodály-koncepcióról, majd öt Bartók Béla-előadást hallhattak az érdeklődők. A második évadban évfordulós magyar zeneszerzők, így Ádám Jenő, Ligeti György, Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt, Bozay Attila, Bárdos Lajos és Dohnányi Ernő munkásságáról beszéltek az előadók, részletezi Lukács Elek.

A program nemcsak a szakmai közönségnek szól, elsősorban ismeretterjesztő jellegű: az alapítók célja, hogy közelebb vigyék és népszerűsítsék a komolyzenét. Az előadásokon többször vetítenek, vagy zeneművekből játszanak részleteket, magyarázza Sipos Csaba. Egy évadban hat előadást szerveznek a Hangvilla konferenciatermében, ahol az elmúlt években neves zenetudósokat és művészeket is megnyertek elő-adónak, így Berkesi Sándort, a Debreceni Egyetem professzorát és a Debreceni Református Kollégium Kántusának karnagyát, Szabó Balázst, a győri Széchenyi Egyetem zenetörténet-tanárát és Rostetterné Nagy Ritát, a Veszprémi Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI tanárát. Az idei évadot pedig Solymosi-Tari Emőke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzorának előadása zárja majd. Az alapítók kulturális ismeretterjesztő misszióként is tekintenek a sorozatra, a jövőben szeretnének gimnáziumokat is bevonni a programba, a közelmúltban pedig az egyik vidéki településről kaptak megkeresést, hogy tartsanak előadást, aminek szívesen tesznek eleget. Úgy vélik, ha már egy fiatalt vagy laikust megnyernek a komolyzenének, sokat tettek. – Az elő-adásokkal igyekszünk tágítani a hallgatók zenei látókörét, és nem titkolt célunk, hogy a jövő értelmisége életének szerves része legyen az igényes zenei kultúra – mondja Sipos Csaba. A szeptember 22-én, pénteken 19 órakor kezdődő harmadik évadot Kodály Zoltán munkásságának szentelik, a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából, emellett Lajtha Lászlóról hallhatnak majd egy előadást az érdeklődők. A sorozat támogatására a négy alapító részvételével koncerteket is szerveznek: januárban a zeneiskolában muzsikáltak Unghváry Eliza konzervatóriumi növendékkel kiegészülve, nyáron a veszprémi evangélikus templomban adtak orgonahangversenyt, ahol Pituk Sára zeneiskolai tanuló is bemutatkozhatott. A sorozat sikerén felbuzdulva szeretnék, ha az előadásokat egy évadban három koncert kísérné, amelyből kettőt az alapítók tartanának, egyet pedig egy országosan ismert művész vagy együttes. A tervek szerint idén a Kodály Vonósnégyes ad koncertet november 7-én a Hangvillában.

A következő hat-hét év programja is összeállt. A legismertebb romantikus magyar zeneszerzők, a településhez kötődő alkotók munkássága mellett önálló évadban dolgoznák fel a 20. századi zeneszerzők és a századfordulós zeneszerzők életműveit.