Megemlékezés a vörösiszap-katasztrófa évfordulóján

A devecseri ünnepség a város gyásznapján a hagyományok szerint szentmisével kezdődött a Makovecz-kápolnában Mokos János plébános celebrálásával. Ferenczi Gábor polgármester a rossz idő miatt a Rotary-házban, a katasztrófát bemutató kiállításnak helyet adó intézményben mondta el beszédét. 

– Annak idején példátlan ipari baleset történt, amelynek következtében a hatalmas mennyiségű, egészségre veszélyes anyag a Torna-patak medrét követve elöntötte a három települést. Talán szerencsének mondhatjuk, hogy mindez nappal történt, de nem állt rendelkezésre olyan forgatókönyv, amely hasonló balesetek kivédésére szolgál. Tíz ember lelte halálát és több százan megsérültek, felbecsülhetetlen volt az ökológiai katasztrófa. Akkor reménytelennek tűnt a településeknek ebből újjáéledni – mondta a polgármester, és megköszönte a segítségét mindazoknak, akik részt vettek a mentésben, helyreállításban. Hozzátette, hogy a település fizikai értelemben mostanra túl van a példátlan katasztrófán. 
Az emlékezők a kopjafánál koszorúztak az ünnepség zárásaként. 

Kolontáron 12.30-kor szokás szerint idén is harangszó idézte fel a tragédia kezdetét, majd az együtt emlékezők némán koszorúztak az emlékműnél. A szentmisét Mokos János celebrálta, hálát adva mindazoknak, akiknek köszönhetően újra élet támadt a településen. Emlékezett azokra, akik elvesztek és akik elvesztettek mindent. Leszögezte, hogy ha az újjászületés csírája bennünk van, az az igazi kincs.
Az ünnepség a templomban folytatódott, ahol Horváth Zoltán polgármester úgy fogalmazott, hogy meggyőződése szerint a tragédiát nem lehet elfelejteni, a fájdalommal együtt kell élni. 
–    Ami itt történt, az megérintett minden embert. Világméretű volt az azt követő összefogás, amelyet soha nem tudunk eléggé megköszönni – mondta Horváth Zoltán.

Bakondi György miniszterelnöki megbízott a miniszterelnök üdvözletét is átadta az együtt emlékezőknek. 
–    14 évvel ezelőtt Orbán Viktorral együtt is sokszor jártunk itt, én akkor a katasztrófavédelem főigazgatójaként, majd később kormánybiztosként felügyeltem az újjáépítést. Kolontár egy szimbóluma annak, hogy szörnyű csapások érhetnek bennünket az életben, de külön ajándék, hogy most arra egy templomban emlékezhetünk, hiszen az Úr is velünk van, és velünk volt azokban a szörnyű órákban is – mondta Bakondi György, és visszaemlékezett a mentésre, kárfelmérésre, kitelepítésre és újjáépítésre. Hangsúlyozta, hogy az összefogás a jövő ígéretét adta. 
–    Ami itt történt, az szimbóluma az összefogásnak. A kormány mindent megtett, de sok magánszemély, szervezet ugyancsak enyhítette a nehézségeket – sorolta Bakondi György.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes emlékező beszédében Pintér Sándor miniszer üdvözletét is tolmácsolta. 
–    Hazánk történetének legnagyobb ipari katasztrófája során 1,6 millió köbméter vörös iszap és lúgos víz zúdult a településekre. 400 embert kellett kimenekíteni, 110-et kitelepíteni, a károsultak száma meghaladta a 900 főt. Közel 300 főt kellett egészségügyi ellátásban részesíteni és száz főt kórházba szállítani. Az ipari hulladék 267 hektáron szennyezte meg a környező területeket, a kármentesítéskor 870 ezer köbméter szennyezett anyagot kellett eltávolítani óriási munkával. 306 ingatlant kellett lebontani, ennyi család maradt lakás nélkül. 8535 fő vett részt a mentésben, 112 új lakóház épülhetett fel a kormányzat támogatásával, 125 család használt ingatlant vásárolt a kormány 1,4 milliárd forintos támogatásával. 79 károsultnak pénzbeli kártalanítást biztosított a kormány. Nemcsak az épületekben keletkezett kárt, hanem a haszonállatokban, élelmiszerekben, gépjárművekben keletkezettet is kompenzáltuk, és berendezett házakat kaptak a károsultak. A katasztrófa és az azt követő helyzet is bizonyította, hogy ha bajba kerül, minden magyar ember számíthat a nemzet közösségére, az államra, a széles körű összefogásra. A kármentő alapban kétmilliárd forint támogatás gyűlt össze, karitatív szervezeteken keresztül hatszázmillió forintnyi adomány érkezett. Amikor baj van, mi, magyarok, számíthatunk egymásra. 35 milliárd forintnyi segítséget nyújtott az állam az életmentéshez, helyreállításhoz, újjáépítéshez – mondta Rétvári Bence.

A Kiskórus énekét követően az ünnepség fáklyás felvonulással folytatódott, majd közös emlékező beszélgetéssel zárult.