Felejtsük el a megbélyegzéseket!

A zsinagóga közönségét elsőként Schmidt Orsolya, az egyesület elnöke köszöntötte, aki beszédében az egymásra való odafigyelés fontosságára is felhívta a figyelmet.

– Alapvető témánk évről évre az, hogy 1846. szeptember 11-én avatta fel Lőw Lipót rabbi ezt a csodaszép épületet, amikor megteltek a sorok a zsidó közösség tagjaival, nyilván ilyenkor erre is emlékezünk. A másik apropó az, hogy ilyenkor mindig közel vagyunk a zsidó új esztendőhöz, ez idén is így van, október 2-án köszönt be a Gergely-naptár szerint Rós hasána, a zsidó újév, amikor is 5785-be lépünk majd. Egy várakozással teli időszakban vagyunk, ami arról szól, hogy egy kicsit nézzünk magunkba, gondoljuk át, hogy milyen volt az elmúlt évünk, hogy van-e, akitől elnézést és bocsánatot kell kérnünk. Ez a nap arról szól, hogy figyeljünk oda egymásra. Az előadás és az azt követő beszélgetés az elfogadás, a tolerancia fogalmait járja körül. Mai szóval érzékenyít bennünket, hogy ne csak elmenjünk egymás mellett, hanem segítsünk, mutassunk jó példát, felejtsük el a megbélyegzéseket. Legyünk őszintén kíváncsiak a másikra – mutatott rá az elnök.

A kulturális nap a SosemArt Színjátszó Társulat különleges előadásával folytatódott, melynek keretében a világot egy látássérült ember, Borsodi Erzsébet szemén keresztül mutatta be. Ő volt a darab tapasztalati szakértője is. Ezt követően Erzsébettel Mógor-Schmidt Katalin beszélgetett elfogadásról, toleranciáról, a látássérültek hétköznapjairól. A színpadon ott volt Gesztenye is, Erzsébet vakvezető kutyája. 

Mógor Dávid zenetörténeti utazásra hívta a közönséget. Előadásából kiderült, hogy Georg Friedrich Händel 1738 őszén írta Izrael Egyiptomban című bibliai oratóriumát, mely az előadás középpontjában állt. A program zárásaként Áldással, békével címmel Fodor Bernadett énekművész lépett a pápai közönség elé, akinek zsidó zeneszerzőket, előadókat, szövegírókat megidéző műsora meghittséget varázsolt a zsinagóga falai közé, melyből a líra és a próza sem hiányozhatott.