Tarlóégetés: csak kivételes esetben megengedett

A fentiek alól akkor van kivétel, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, tehát amikor olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság – a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal – megengedheti a tarlóégetést. Ritkán adnak ki ilyen engedélyt, de ha valaki mégis megkapja, az irányított tarlóégetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt öt nappal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervezetéhez írásban be kell jelentenie – rendelkezik a jogszabály. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Mit okoz a tarlóégetés, miért nem engedélyezik?

A tarlóégetés kapcsán megjegyezzük, hogy a tiltás nem véletlen. Az eljárás károsítja a talaj szervezeteit, csökken annak szervesanyag-készlete, ezáltal romlik a talaj aszálytűrése, vízmegtartó képessége, ami az utóbbi csapadékhiányos nyarakon különösen káros, ahogy az állatok és növények pusztulása is. Az engedély nélküli tarlóégetés akár több százezer forintos pénzbírsággal is járhat.
A tarlóégetés szabályait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelem oldalán ezeket pontosan leírják. Legfontosabb kikötés természetesen az, hogy a tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, a folyamatos felügyelet biztosítása kötelező.