Mi a baja a gyermeknek? A primitív reflexek leépítése

A Kastélykert Körzeti Óvoda intézményvezetője, Tóthné Martinkovics Erika a Nyitott Akadémia oldalán „talált rá” Dr. Stephens-Sarlós Erzsébetre, aki kutató, pedagógus, gyógytestnevelő és szenzomotoros tréner. Az ő kutatási területe és fejlesztő munkája összecseng azzal a hiánnyal, amely egyre gyakrabban mutatkozik meg, kerül felszínre az óvodákban (is) és egyre több gyermeket érint. Már sok helyen felismerték, hogy az új generációk megfelelő fejlődésének segítése a korábbi módszerek mellett, vagy helyett újfajta tudást és hozzáállást igényel. A gyulafirátótiak most gyakorlati lépést is tettek a váltás irányába.

− Rengeteg olyan kisgyermek akad, akinek a fejlődése egy bizonyos szinten megreked. Legyen az beszéd, viselkedés, vagy fegyelem – a probléma számos területet érint. Sajnos az erre szakosodott segítő rendszer túlterhelt, nem képes az igényeket kielégíteni, ezért nekünk kell lépni, az óvónők szakmai módszertanát kell fejleszteni, bővíteni – vallja Tóthné Martinkovics Erika, aki Stephens-Sarlós Erzsébet könyvét elolvasva rájött, hogy bele kell vágniuk a leírtak gyakorlati megvalósításába.

− Nagyon szimpatikus volt Erzsébettel kapcsolatban, hogy ő nemcsak elvégzi a már kitalált és megtanult tréninget, de külföldi egyetemekkel, szakértőkkel is együttműködve folyamatosan kutatja a területet, napi szinten benne van a miértekben és a hogyanokban.

Dr. Stephens-Sarlós Erzsébetet először előadást tartani hívták meg Gyulafirátótra. − Meghirdettük az alkalmat és óriási volt az érdeklődés. Több mint nyolcvanan jöttek el, óvodai és iskolai pedagógusok, intézményvezetők, pedagógiai asszisztensek és szülők egyaránt voltak a hallgatóságban. Az előadás sikerén felbuzdulva szerettünk volna egy képzést megvalósítani, tisztában voltunk vele, hogy nem lesz egyszerű megszervezni és a költségeket is elő kellett teremteni.

A gyulafirátóti intézmény vezetője kiemelte, hogy az önkormányzat anyagi hozzájárulása nélkül nem tudták volna tető alá hozni a képzést, rendkívül hálás a segítségért, amelynek köszönhetően összesen 42 óvodapedagógus végezte el a primitív reflexek gátlása a szenzomotoros működés támogatása céljából elnevezésű egyéni és csoportos tanácsadást. − Ez Magyarországon egyedülálló és példaértékű együttműködés volt az önkormányzattal – tette hozzá Tóthné Martinkovics Erika.

Most lássuk, hogy pontosan mit takar ez a képzés, amelynek a gyulafirátóti óvoda adott otthont!

− Sok mozgásfejlesztés létezik, mindegyik hasznos lehet, de egyáltalán nem mindegy, hogy kezdjük a gyermekkel való foglalkozást. Vannak velünk született primitív reflexek, amelyek arra hivatottak, hogy túléljünk, segítenek többek között a táplálkozásban, mozgásban, védekezésben. Ezek három, három és fél éves korunkig velünk maradnak, ha tovább, akkor az azt jelenti, hogy a gyermek idegrendszere éretlen. Ez önmagában baj, és erre jönnek még rá azok az egyéb tünetek, amiket magával hoz ez az állapot – fogalmazott Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet, aki közel két év fél évtized munkájával alakította ki programját. A szakember továbbra is folyamatosan dolgozik képzése fejlesztésén, a győri Széchenyi István Egyetem mellett külföldi intézményekkel együttműködve kutatja a témát.

A veszprémi projekt is idevág: az ősszel a most végzett óvodapedagógusok felmérik a gyerekeket, jövő májusban pedig ismét lesz egy vizsgálat. A fejlesztésben részt vevő óvodások fejlődését egy győri kontrollcsoport segítségével is mérik majd. A győri gyerekek a hagyományos mozgásfejlesztést kapják ebben az időszakban.

Mit nyernek az érintett gyerekek (és szülők) ezzel a programmal?

Stephens-Sarlós Erzsébet úgy fogalmaz, hogy a képzés megadja a kellő alapot, lehet rá építeni. Biztos benne, hogy a résztvevők profitálnak belőle. A veszprémi fiatalok fejlődését szeretnék majd hosszabb távon is után követni, például megnézni, hogyan szerepelnek a kompetenciaméréseken.

Ahogy a cikk elején jeleztük, az óvodai rendszer „bejelzett”, reagálni kell a változásokra. A gyermeket éretlenül éri a megnövekedett ingerek hada, a fejlődésüket befolyásoló környezeti hatások, beleértve az élelmiszereket és a gyógyszereket is. Kiemelhető a telefon és egyéb képernyőhasználat, amelyhez nem elég érett a fiatalok idegrendszere.

− A diagnosztika nyilván fejlődik, de korábban nem volt ilyen sok problémával küszködő gyerek, mint ma – tette hozzá a szakember, aki egy érdekes példát is felhozott. A kisgyermekek ma alig-alig tudnak cipőt kötni. A cipőgyártás ehhez alkalmazkodott, a kínálatban többségében vannak a tépőzáras lábbelik. - Nem baj, hogy kényelmesebb felvenni egy cipőt, csak az agyunk adott része ilyenkor nem működik.

Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet kiemelte: a gyulafirátóti képzés résztvevői becsületesen és keményen helytálltak, lelkesen, szorgalmasan tanulták meg a bonyolult és vaskos elméletet, majd sajátították el az arra épülő gyakorlati tudást. Az óvodapedagógusok, ahogy említettük, már ősztől beviszik a terápiát az intézményekbe és elkezdenek foglalkozni a gyermekekkel. A szülőknek nem kell félniük ettől a módszertől, amelynek kidolgozója hangsúlyozza: