Lázár János: Az építészek vannak kormányon

– Az elmúlt esztendőben nagyon sok támogatást kaptam a főépítészi közösségtől annak érdekében, hogy azt a munkát, amivel 2022-ben a megbízatásomhoz hozzákezdtem, el tudjam végezni – mondta.

Felidézte, sok-sok évtized után tavaly lett minisztériuma az építészet és az építés ügyének. Elkészítettek egy szabályozási javaslatot, amely az építésügy és az építészetre vonatkozó joganyag összegzését jelenti. 299 paragrafus várja azt, hogy jövő szerdán a kormány megtárgyalja. Az előzetes egyeztetési körben összesen 2827 kezdeményezést és észrevételt dolgoztak fel a tárcánál. Majd a már befogadott javaslatok után még 1618 észrevétel érkezett. Elmondta, huszonhat szervezettel egyeztettek, összesen 5230 javaslatot mérlegeltek az építési joganyagnál. 

– Ez jól mutatja, hogy az építészek vannak kormányon – jegyezte meg a miniszter. 

Arról is beszélt, hogy Magyarországon minden harmadik beruházás állami beruházás, és ezeknek a hiánya már most a gazdasági adatokban látható. 

– Az állami beruházásokat tavaly lényegében le kellett állítanom, ami kihatással van természetesen az építészszakmára és a tervezők világára – mondta Lázár János.

Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy új minőség születik az állami beruházások rendjében is, ahol az átláthatóság, az állam érdekeinek szakszerűbb és jobb képviselete fontos szempont. 

– Az állami beruházásoknál és a magánépítési viszonyokban is a minőségre szeretném a következő évtizedben helyezni a hangsúlyt – emelte ki. – Szeretném, hogyha a magyar építkezések más keretek között zajlanánk, mint a 20. század utolsó évtizedeiben. A mennyiség helyett a minőség lenne a meghatározó.

Szerinte az ország megérett arra 1990 után 33 esztendővel, hogy legyen egy szintváltás, egy minőségi ugrás, amely teljesen más körülményeket garantál. Célkitűzése az is, hogy a magyar építészszakma képviselőinek az érdekérvényesítő képessége jelentősen erősödjön, ugyanez vonatkozik az építőipar szereplőire is. A mestert védjük a kontárokkal szemben, emelte ki.

Expozéjában kitért arra is, hogy hisz az épített világnak, az épített örökségnek, a jellem, szellem és intellektuális formáló erejében. A minőség iránti elköteleződésből a világról alkotott képben döntő mértékű szerepe van az építészetnek. Mindezek mellett összhangba kell hozni a gazdasági érdekeket a fenntarthatósági, energiahatékonysági, környezettudatossági szempontokkal. 

– Az elmúlt időszakban a minőség rovására a pénz uralkodott az építészetben – mutatott rá a miniszter. – Az építésznek nem csak az a dolga, hogy megtervezzen tervezőasztal mellett egy épületet, hanem az is, hogy arról is mondjon valamit a megbízónak, hogy az épület milyen lesz 10-20-30 év múlva.

Abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy Magyarország egy messze túlépített ország. Nagyon meg kell fontolni, hogy mennyit építünk, mit építünk és hová építünk. 

– A törvénynek hitvallása az is, hogy szépet szeretne építeni. Az a szép és jó épület, ami illeszkedik abba a környezetbe, ahol az megvalósul – fogalmazott Lázár János. – Van egy másik törekvés is a törvényben, ez pedig az, hogy az épített és a természeti környezet összhangját valahogy közös nevezőre hozzuk, hiszen a kor nagy dilemmája az urbanizáció.

Rámutatott: az a jó építész, akinek van álláspontja arról, hogyan kell kinéznie a helynek, és mer konfliktust vállalni. 

Elmondta azt is, hogy a zöld terület védelmét a törvény anyagává tették, ami korábban nem volt szokás Magyarországon. 

– A barnamezős övezetek beépítésének kell a prioritásnak lenni, mert Magyarország városai, ipari övezetei tele vannak elhagyott barnamezős területekkel – mondta. – Ezeket senki nem használja, mert a rekultivációjuk viszonylagosan nagy összegbe kerülne, ám a beruházókat ebbe az irányba kell terelni. 

Előadása végén megjegyezte azt is, az állam 30 ezer milliárd forintot költött építkezésre 2010 óta, ám a magyar gazdaságnak semmi köze nem volt a 80 százalékához, viszont fontos lenne, hogy a magyarok munkájából magyarok haszna legyen. Hozzátette, ez a törvény egyik célkitűzése. Cél, hogy a magyarországi építésgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak támogatást biztosítsanak, és helyzetbe hozzanak új gazdasági szereplőket, akár a külföldiek rovására.