A füredi Kovászna parkban emlékeztek a trianoni békeszerződésre

Gali Máté a békeszerződésről kiemelte, a legnagyobb és legsúlyosabb válság, amely életerőnket próbára tette. A főmunkatárs-kutatótanár emlékeztetett, hazánk történelme során három olyan kataklizmát élt át, ami az országcsonkítás mértékéhez fogható. Így az 1241–42-es tatárjárást, a másfél évszázados törökdúlást, valamint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás időszakát.

– Az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy-Trianon-palotában aláírt békeszerződés történelmünk egyik legtragikusabb eseménye, és máig a legfájóbb sebe lett – fogalmazott a szónok. Hozzátette, a régi Magyarország néhány tollvonással elveszítette területének és lakosságának kétharmadát, és több mint hárommillió magyar került kisebbségbe az utódállamokban. A felfoghatatlan anyagi és szellemi csapás nyomán számos neves, ismert ember szülőhelye „veszett el”. Hazánk geopolitikai szempontból kiszolgáltatott kisállami létbe kényszerült, és újdonsült határvonalainak meghúzásánál az etnikai elveket számos esetben gazdasági, közlekedési és stratégiai érdekek írták felül. A füredi emlékezés szónoka utalt rá, a Trianon kifejezés fogalommá vált, fájdalmat és szenvedést szimbolizál. Az egész magyar társadalom egyetértett abban, hogy a döntés igazságtalan volt. Elhangzott, a szerződésről a szovjet megszállás alatt nem lehetett beszélni, a határainkon túl maradt kisebbségek még nehezebb helyzetbe kerültek, mint a két világháború között, különösen az erdélyi magyarság.

Aztán a rendszerváltozás után Trianonról, a határon túli magyarokról és a nemzeti összetartozásról újra szabadon és őszintén lehetett szólni. A Magyar Országgyűlés 2010 tavaszán megszavazta a „Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről” szóló törvényjavaslatot, amivel történelmünk egyik leggyászosabb napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

– Trianon emléknap, mert a nemzet testén ejtett sebekre emlékeznünk kell! Nemzeti összetartozás nélkül nincs felemelkedés. Amíg a határon túli magyar közösségek léteznek, mindig is összekötnek minket a kulturális gyökereink, közös nyelvünk és hagyományaink, amelyek nemzetünk fennmaradásának zálogát jelentik, fogalmazott Gali Máté.

Az emlékezés után Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész és Alagi János énekművész beszélt nemzetről, hazáról, majd Hégely Ákos karmesterrel az élen a város koncert fúvószenekara kíséretével koszorúkat helyeztek el az emlékhelyen a város elöljárói, ismert személyiségei, mások mellett Bóka István polgármester.