2021.05.10. 09:30
Több mint száz alsóneműt ástak el megyénkben – kísérleti céllal
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete – első hallásra talán viccesnek és meghökkentőnek tűnő – Alsóban az élet mottóval közösségi tudományos programot indított.
Az alsóneműt 20-25 centiméter mélyre kellett elásni
Fotó: Müller Anikó Hanga
A közösségi tudomány – citizen science – évtizedek óta működik, melyben a kutatók különböző témákban a lakosság segítségét kérik. Hazánkban már sikerrel működnek csillagászati, botanikai, madármegfigyelési programok, talajtani kutatásokban azonban ez idáig nem indult kezdeményezés.
Az önkéntes kutatók most a mezőgazdaság területén megfigyeléseikkel, tapasztalataikkal hozzájárulhatnak a talaj- élet-, talajegészségi felmérések elemzéseinek sikeréhez. A jelentkezők postán egy pamut alsóneműt kaptak, melyet a napokban kellett elásniuk, ezzel szerves anyagot, cellulózt szolgáltatva a talajlakó élőlények számára.
Két hónap elteltével, az alsónemű kiásása után megfigyelhetőek a bomlás jelei, mint a talajélet aktivitásának egyik indikátora, így mérhető a talajlakó élőlények munkája. De kik is ők, akik segítik az alsónemű bomlását? A ruhanemű szerves anyagának feldolgozója a talajbióta, mely a talajban vagy annak felületén élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, archeák és algák), mikro- és makroszkopikus méretű állatok és növények összessége. A mikroízeltlábúakból akár több százezer egyed is élhet egy négyzetméteren.
Ezek mellett mind fajgaz- dagságukat, mind egyedszámukat tekintve számtalan állat él a talajban, és minél nagyobb ezek diverzitása, annál gyorsabb a lebontás. A mikroorganizmusok, talajlakó állatok és növények szerepe vitathatatlan a talajok természetes megújulásában, a termékenységüket meghatározó talajszerkezet és a tápanyagforgalmat érintő lebontó, átalakító és építő folyamatok alakulásában.
A földigiliszták például amellett, hogy aktívan fogyasztják a halott szerves anyagot, azt mélyebbre keverik, teret adva ezzel a mikrobiális lebontásnak, és ráadásul járataikkal átszellőztetik a talajt, ami lehetőséget teremt a gyorsabb aerob lebontásra is.
A mikroszervezetek a kémiai bontást specifikus, egyes vegyületcsoportok (cellulóz, keményítő, fehérje, zsírok) bontására alkalmas enzimek segítségével végzik. A talajba kerülő és lebomlásra váró szerves maradványok különböző mennyiségben tartalmazzák a fent említett vegyületcsoportok képviselőit, ebből adódóan különböző sebességgel bomlanak le, a fenyő tűlevelei a rajtuk lévő viaszos réteg miatt körülbelül 9-10 hónap, a lágyszárú növények, a lombos fák levelei 8-9 hónap alatt.
A növények vázanyagának nagy része cellulóz, ami egy összetett cukor. A pamut alsónadrág is nagyrészt cellulózból áll, lebomlása jól modellezi a talajban végbemenő természetes folyamatokat. A kiásást követően a kutatás irányítói képfelismerő technikával elemzik a visszamaradt alsónemű részeit, megállapítva, hány százalékát fogyasztották el a talajlakó élőlények. Az Alsóban az élet programra az ország 677 településéről 1193-an jelentkeztek, 1966 darab alsóneműt kérve, Veszprém megye 60 településén 115 darab alsót ástak el.
Friss hírek Veszprém Megyéből
- Augusztusban is jönnek a retró vonatok a Balaton partjára
- Balatonfüreden indult útjára az idei nyár első Kék Karavánja
- Emléktáblát avattak Balatonalmádiban a yacht klub és a földkerülő hajós tiszteletére
- Határvadászokat toboroznak a Művészetek Völgye Fesztiválon
- Improvizáció dallal, verssel, színházzal - Összehozza az embereket a közös játék öröme a Völgyben