Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka

Január 6-a vízkereszt napja. A IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként. Vízkereszt hivatalos neve Urunk megjelenése, epifánia. Isten, akit minden ember keres, láthatóvá és megtalálhatóvá válik. Így találtak rá a napkeleti bölcsek is az újszülött Jézusra, mondta Csernai Balázs, a veszprémi Regina Mundi templom plébánosa, a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola és a Szent Margit Római Katolikus Óvoda lelkiigazgatója. Vízkereszt második evangéliumi története Jézus megkeresztelése, a harmadik pedig Jézus első csodatétele: Jézus a kánai menyegzőn borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét.

A nyugati egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet szentelnek, a keleti egyházban pedig a természetes vizek megáldásának van nagy hagyománya.

Szerdán a Regina Mundi templomban a reggeli és az esti misén vizet szentelt Csernai Balázs plébános, aki délelőtt a Szilágyi iskola közösségi használatban lévő tereit – tantermeket, irodákat – is megáldotta. Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. A szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, idén a 20 + G + M + B + 21 feliratot. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus mansionem benedicat („Krisztus áldja meg e házat”) kezdőbetűi.

Csernai Balázs szerdán egy, a héten több családhoz látogat, megszenteli a házukat. Csütörtökön a Szent Margit óvodát áldja meg.