Fejlesztik a Dunántúl vízellátását

A tervezési szakaszba lépő beruházással a következő évtizedben bővül a meglévő ivóvízbázisokon lévő víztermelő létesítmények száma Zala, Somogy és Veszprém megyében. Ezzel nemcsak a Balaton felszíni vizeit tehermentesítik, de lehetőség nyílik a meglévő karsztvízbázisok jobb kihasználására, és a Mura folyó is szerepet kap a vízellátásban. 

Az ivóvízellátás átfogó infrastrukturális fejlesztését célzó beruházás első lépéseként a vízmű egy közel 3,2 milliárd forint értékű támogatási szerződést írt alá.

A most induló fejlesztést a kormány már 2021 decemberében kiemelt projektté nyilvánította. A fejlesztésnek a jelenlegi szerződés értelmében a tervezése indul el, az évtized végéig pedig – amennyiben a kivitelezéshez szükséges források is rendelkezésre állnak – a teljes balatoni térség ivóvíz- ellátása megújulhat. 

A Balaton-régió ivóvízellátása jelenleg nagyobb részben a tó vizét tisztító felszíni vízművekre, kisebb részben pedig a bakonyi karsztvízbázisra és a helyi kisvízművekre épül. A Balaton vize rendkívül sérülékeny vízforrás, magas a szervesanyag-tartalma és a pH-értéke, továbbá a víz tisztításához fertőtlenítőszerek folyamatos használatára van szükség, míg a karsztvizekből vegyszer alkalmazása nélkül, olcsón állítható elő kiváló minőségű ivóvíz. 

Emellett rendkívül magas a Balaton vizét tisztító felszíni vízművek üzemeltetési költsége. A felszíni és a helyi kisvízművek mostanra elöregedtek, jelenleg környezetterhelő módon működnek, és a térség vízvezeték-hálózatával együtt szinte teljes felújításra szorulnak. 

Az évtized végéig megvalósuló beruházás keretében fejlesztik a nyirádi karsztvízbázisra települt víztermelő létesítményeket, és új vízforrásként megvalósítják a Mura folyó vízellátásba való bekapcsolását is. A Mura mint vízbázis számos előnnyel rendelkezik: vízminősége jó, nincs állandó szennyezője, és a folyó jelentős szabad vízhozammal rendelkezik. A fejlesztéssel a folyó bekapcsolható a Balaton déli partján lévő települések vízellátásába, valamint a zalai és a somogyi termőterületek öntözésébe, így a mezőgazdasági területeken mintegy 25 ezer hektáron lehetne csökkenteni a klímaváltozással összhangban fellépő súlyos aszályok negatív hatásait. 

A korszerű beruházásnak köszönhetően a teljes régió ivóvíz-ellátottsága javul, ugyanakkor a rendszer digi­talizációjában is hatalmas előrelépés történik. Az újonnan épülő létesítményeket a tervek szerint a meglévőkkel együtt egységes, úgynevezett IOT-alapú rendszerben működtetik majd, vagyis távolról is irányíthatóvá és optimalizálhatóvá válnak, valamint a megújuló energiát termelő rendszerekkel is együttműködhetnek. 

A fejlesztés összesen 181 település mintegy 320 ezer állandó lakosát érinti, továbbá a főszezonban a Balatonhoz látogató közel egymillió embert. A beruházás jelenleg a tervezési szakaszba lép, a teljes körű műszaki előkészítési és tervezési feladatok elvégzésére a következő években kerül sor, míg a kivitelezés legkorábban 2024-ben indulhat, és az évtized végére fejeződhet be.