Esőkert – hallottál már róla? Mi láttuk is!

Az esőkert célja az esővíz felfogása, ideiglenes tárolása és szűrése, elősegítve egy természetközeli vízgazdálkodás kialakítását. – A módszer hazánkban viszonylag új technológia. Régebb óta kapcsolatban vagyunk a Rózsa utcai társasház közös képviselőjével, Lechner Andrással, aki nyitott minden innovatív megoldásra – mondja el lapunknak Szücs Alexandra okleveles tájépítészmérnök, zöldinfrastruktúra-szaktervező és Kerecsényi Lili tájépítészmérnök, a Royal-kert Kft. munkatársai, akik több elképzelés megvalósításában részt vettek a helyszínen. Korábban a könyvtárrészen zöld tetőt alakítottak ki, s a lakókkal, közös képviselővel együtt határozták el, valósuljon meg az esőkert. 

– Ez Veszprém első közterületi esőkertje, emiatt is különleges – mondják. – A tájépítészetben a természetalapú megoldásoknak egyre nagyobb a szerepük, különösen városi, lakótelepi környezetben, hogy nagyobb legyen a zöldfelület aránya, és hatékonyak is, ez a megoldás az esővizet megtartja, majd hasznosítja.

Jó a növényzetnek, a környezetnek, a házban élőknek az esőkert

– Rendszerben gondolkodunk, melynek elemei a zöld falak, a zöld tető, az esőkert – legjobb, ha ezek együtt működnek. Azon túl, hogy ökológiailag hasznosak, esztétikusak is, a sokféleséget, biodiverzitást növelik azzal, hogy a gyökerek beszövik az ültetőközeget, s rengeteg rovarnak, élőlénynek adnak élőhelyet. Tervezéskor megvizsgáltuk a talajt, a közművek helyzetét, a vízelvezetést. Az esőkertet csapadékintenzitás-számítás után méreteztük, talajszinten, az épület mellett kapott helyet, két kisebb tetőrészről gyűjti össze a vizet. Majdnem olyan, mint egy tó, csak nincs benne állandóan víz, csupán időszakosan. Természetesen hosszú száraz időszakban érdemes locsolni, de a rendszer igyekszik kiegyenlíteni a talaj víztartalmát, amit a növények hosszú időn át felvesznek. Előnye, hogy sok helyen megvalósítható, s mint a szivacs, magában tartja a vizet. Nagyvárosokban hasonló jó példa a Stockholm-módszerű faültetési rendszer, ez is jó eleme a fenntarthatóságnak. Ezt a fajta gondolkodást a klímaváltozás hozta, hiszen a nagy méretű fáknak a városokban igen fontos szerep jut a levegő hűtésében.

Felkeressük a helyszínt, ahol a közös képviselővel is beszélünk. Lechner András a tetőkertet mutatja, ahol 1200 növényt és két szökőkutat helyeztek el, az adott erkélyekről kipillantva kellemes környezetet látnak a lakók. – Az esőkert lényege, hogy hasznosítjuk az esővizet is a ház keleti oldalán. A lakók eleinte csodálkoztak, kérdezgették, mi készül itt, mi az az esőkert, s ahogy kialakult, látták, és örültek, hogy megvalósítottuk a többi hasznos dolog mellett. Az esztétika és a fenntarthatóság – véleményem szerint – egy társasháznál kéz a kézben jár.

Az esőkert tartalmaz egy száraz medret kavicsokból, elhelyeztek egy farönköt, mely később, elkorhadva rovaroknak nyújt menedéket, de már most „működik” a rovarhotel, a madáritató, jellemzően mindent helyi anyagokból készítettek. A növényfelületeket mulcsréteg takarja, a meder aljába hosszabb vízellátást bíró növények kerültek. – Rendszerben érdemes gondolkodni, így teszünk a házban, hiszen napkollektort szereltettünk fel, mely hőszivattyúval együtt gondoskodik az energiaellátásról – mondja el Lechner András, hozzátéve, beruházásaik hasznát igyekeznek újakba visszaforgatni. – Terveink vannak, lehetőségek is, igyekszünk minél önellátóbbá tenni a társasházat – teszi hozzá.