2024.05.30. 11:30
Égig érő zöldfelületek Barnagtól Vácig: Klímasztár díjjal ismerték el a mintaértékű települési zöldfelület-gazdálkodásokat
Öt hazai település – Barnag, Debrecen, Kecskemét, Újpest és Vác – mintaértékű zöldfelület-kezelési gyakorlatai nyerték el az Éghajlatvédelmi Szövetség Klímasztár 2024 díjait. Az elismeréseket Nagykovácsiban, a Teleki–Tisza-kastélyban, a Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozójának keretében szervezett szakmai programon vehették át a területek kezelésében közreműködő önkormányzatok és szervezetek képviselői, tájékoztatta lapunkat Kalán Gréta, Barnag közművelődési asszisztense.
A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség idén hetedik alkalommal hirdette meg a magyarországi Klímasztár díjat. Az Égig érő zöld - Klímasztár 2024 felhíváson ezúttal olyan települési jó példákat kerestek, ahol közterületen klímaadaptív gyepgazdálkodás folyik, vagy biodiverz évelőágyások kialakításával beporzóbarát zöldterületek, zöldfelületek jöttek létre.
– Az éghajlatváltozással járó kihívásokhoz rövid és hosszú távon is alkalmazkodnunk kell, ez pedig különösen fontos kérdés a sűrűn beépült városok, terjeszkedő települések tekintetében. Az egyik sarkalatos pont, hogy hogyan fogjuk kezelni a jövőben a települési zöldterületeket, melyek nem csak rekreációs szempontból fontosak, de komoly szerepük van a városi hőszigethatás csökkentésében, a csapadékvíz-gazdálkodásban vagy éppen a biodiverzitás megőrzésében – mondta el Lajtmann Csaba, a szövetség elnöke.
A napokban megtartott díjátadón Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete, valamint Katona Attila, a terület szakértője, az EU Climate Pact programjának nagykövete, a városi zöldfelületekkel foglalkozó PHYSI alapítója tartott bevezető előadásokat.
Barnagon a helyi önkormányzat a RÉT – Regeneratív Élőhely Tervezői közösséggel együttműködésben, valamint az Ökologika műhely közreműködésével alakított ki olyan természetközeli közparkot, ahol a biológiai sokféleséget támogatva hagyják érvényesülni a természetben zajló folyamatokat. A terület magas ökológiai értékét, valamint a település számára nyújtott ökológiai szolgáltatásait szem előtt tartva a mocsaras terület feltöltése helyett meghagyták annak vizesélőhely-jellegét, közpark funkcióval ellátva.
– A Mocsoja liget egy igen izgalmas, a megszokottól eltérő, természetes élőhely. Fontos számunkra, mert megtestesíti azt az értékrendszert, amely mentén dolgozunk. Egy alulról jövő, közösségi kezdeményezés, ami a nyitott szemek számára üdítően hat az egyszerűség és természetesség erejével – mondta Szalai Marietta tájépítészmérnök, a Mocsoja liget tervezési és kivitelezési vezetője (RÉT).
A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség nemcsak a jó gyakorlatok díjazását és elismerését ítéli fontosnak, de azt is, hogy minél szélesebb kör megismerje a hazai mintaértékű példákat, hozzájárulva ezzel az eddig megszokott gyakorlat formálásához. Remélhetőleg egyre több önkormányzat, cég, területkezelő, magánember barátkozik meg ezzel az új szemléletmóddal, és indul el azon az úton, ami egy, a melegedő klímán is fenntartható és a biológiai sokszínűséget is támogató gyep- illetve zöldterület-kezelést céloz meg.
A díjazott égig érő zöldfelületek
Barnag, Mocsoja liget - Barnag Község Önkormányzata, RÉT – Regeneratív Élőhely Tervezői közösség;
Debrecen, Kondorosi-ér menti vadvirágos területek - Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Future of Debrecen;
Kecskeméti esőkertek - Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zöld Küldetés Egyesület;
Vadvirágos Újpest - Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata;
Vác, Kálvária-domb - Vác Város Önkormányzata, Váci Egyházmegye, Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület.
