Régi fejfákat rejt a hegyoldal a bakonyi vár tövében, ahol szinte csak sziklamászók járnak (képgaléria, videó)

A cseszneki vár tövében húzódik a híres Kőmosó-szurdok. A sziklafalakon, amelyek közreveszik, több kiépített vasalt út, úgynevezett via ferrata található. Ezeken szakképzett vezető segítségével a kezdő sziklamászók is biztonságosan feljuthatnak a meredélyekre, és azokról csodás kilátás nyílik a környékre. Egészen Pannonhalmáig el lehet látni, látszik a főapátság épületének körvonala, és a Bakony szép zöld erdei, vadregényes hegyvonulatai.

A Kőmosó felé indulva van egy sétaösvény a jelzett turistaúton, amelyen felszerelés nélkül is ki lehet jutni a sziklafal egy kilátópontjára. Ha erre megyünk, akkor el kell haladnunk a régi zsidó temető mellett. Még most is sok síremlék kőtömbje áll az elhunytak emlékét őrizve, néhány pedig alig látszik ki a földből. Szépséges mementók. Amikor legutóbb erre jártunk, felfedeztünk rajtuk 1850-es és 1937-es halálozási évszámot is. Ez jelzi az időszakot, amikor ide temetkezhettek a helyiek.

A feliratok hol magyar, hol német nyelvűek, de mindegyiken láttunk héber nyelvűt is. Ennél több információval nem nagyon tudtak szolgálni csesznekiek se, pedig épp egy arra járó sziklamászó csapat tagjai – akadt, aki épp a vallása miatt – szerettek volna többet megtudni a síremlékek eredetéről, a szeretteikre emlékezők egykori különleges helyszínválasztásáról.

Az idősebb helybeliek emlékezete szerint a környék több falujából is ide hozták eltemetni egykor elhunyt szeretteiket az izraeliták, a zsidó vallásúak. Például Bakonyszentkirályról és még Veszprémvarsányból is. Cseszneken is élt a múlt század elején több zsidó család, akadt köztük kereskedő és panziót működtető is, s Szentkirályon lakott mészárosuk, a sakter. A csesznekiek elmondása szerint a II. világháború idején a falu zsidóságát a gyerekektől az idősekig kivétel nélkül elhurcolták. Sajnos egyikük se tért vissza a Bakonynak erre a részére, nem tudni, mi lett velük, túlélték-e néhányan a meghurcoltatást, a holokausztot.