Kisorsolták a cseszneki vár új lakójának nevét

A felhívás nyomán mintegy ötven javaslat érkezett, a sorsoláskor pedig az állt a kihúzott cetlin: Helka, azaz egy balatoni legenda főhőse.
Már eldőlt, az óratoronyról a palotaszárnyra kukucskáló gyík nőstény, ugyanis lánynevet kapott. Létrehozásának oka arra vezethető vissza, hogy ha meleg az idő, előbújnak az öreg várfalak kövei közül a gyíkok. Szívesen napoznak, a gyerekek pedig előszeretettel próbálják megfogni őket, de általában gyorsan elinalnak, nem hagyják elkapni magukat. Amberger Dániel várkapitány átérezte a gyíkot hajkurászók bánatát és megkérte a cseszneki fémszobrászt, készítsen egyet. Ahogy a többi művét, ezt is hulladékból állította össze Rónaszéki Zoltán. Csavarokból, kanalakból többek közt, és élethű a formája. 

Nevére lapunkhoz is érkezett javaslat, egy szenvedélyes pedálostól, úgy gondolta, a Bakony Királya lehetne a gyík, ugyanis az azonos elnevezésű kerékpárversenyt Rónaszéki-fiú nyerte meg. Akadt, aki anyagára, kémlelésére utalt ajánlatával: Cserkész, Lomi, Csavar'Go, Buksi, Csavaroseszű, Fűrész-kém, Feri-kém, Fém-kém. Más a helyszínre: Cseszi, Bakonyka. Páran örültek volna, ha férfinevet kap, a Zolikát, a Gyurit, az Ábelt, a Jakabot tartották páran megfelelőnek. A zoológiához és a történelemhez kötődő szavak szintén szerepeltek a sorsolásra kerülők között. A nyertes név hamarosan kikerül a gyík mellé egy táblára. 

A Helka női név, mostanában egyre gyakrabban választják szülők kislányaiknak. Az is többen tudják, hogy egy balatoni csavargőzös sétálóhajót így neveztek el. Méghozzá a balatoni rege alapján, ami Helkáról és Kelénről, a jegyespárról és legendás szerelmükről szól, s ebben a szép mondában a szerelmi szál mellett a Bakonyba vezető is van. Most pedig már a bakonyi erődítmény maradványainak magasáig vezet a balatoni legenda, a gyík elnevezése következtében. Az egykor szájról szájra terjedő meseszerű történet szerint Helka tihanyi hercegkisasszonyként élt, gonosz nővére és annak férje el akarta veszejteni párjával együtt, ezért teljesíthetetlennek hitt, életveszélyes próbatételekre küldték őket. A Bakonyba cserfa hollófészkének harmatnedvéért és az azt őrző vadkan nyelvéért, ám varázslók, tündérek melléjük álltak jólelkűségük miatt, s persze minden javukra, jóra fordult.  

Tehát ilyen különleges a cseszneki gyíkszobor nevének eredete. Névadója egy budapesti kislány, aki családja várlátogatása során diktálta le, hogy szerinte a druszája lehetne a várgyík.