Átlépve a mesekapun találkoztak táltossal, a világ lustáival is a sólyi táborozók

Délelőttönként fejlesztő meseterápiás foglalkozásokon vettek részt a gyerekek, amihez alkotó tevékenység is társult. Délutánonként mesemeditáció, diafilm-vetítés és mozgásos játékok következtek. Minden nap egy rituáléval hangolódtak rá a kalandokra: egyesével átléptek a napraforgókkal feldíszített mesekapun, ami bevezette őket a mesék birodalmába. Ezután leültek körbe a szőnyegre. Két koshi, azaz szélharang finom, lágy hangja segített nekik abban, hogy benne érezzék magukat a varázslatban. A meseterápiás foglalkozások alkalmával mindig élőszavas mesemondás történik. Utána alkotó-fejlesztő tevékenység következett. Majd kilépve a mesekapun a meséhez kapcsolódó jelképes ajándékot kaptak a gyerekek. Ispán Krisztina segítője a népmesetábor idején Rechner Bernadett volt, aki szorgos munkájával, lelkesedésével és végtelen türelmével hozzájárult ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen.

A mese gyógyító ereje azért tud hatni, mert a mesehallgató a cselekményét magára vonatkoztatja. A mesék így segítik a gyermekeket, hogy problémáikra megoldási mintákat kapjanak. Motívumaik ugyanis egyetemesek. Egy-egy foglalkozás során intenzív fantáziamunka folyik, a belső képek önmagukban gyógyítanak. A mesefoglalkozásokon segítségül hívják a népmesék kistestvéreit is: a népdalokat, a mondókákat és a találós kérdéseket. A népmesére azt is szokták mondani, hogy a szegény ember egyeteme. A kézműves foglalkozásokon pedig többek közt nemezeltek, bőröztek, kavicsot festettek, gyöngyöztek, ablakfesték képeket készítettek a táborozókkal.

A népmesetábor záró eseménye és egyben a hét csúcspontja a Mesetúra volt. Az élőszereplős mesejáték alkalmával népmesei helyszíneken mesehősökkel találkozhattak a gyerekek. Akadtak segítőik és hátráltatóik is az út során. Az Öreg király útnak indította a családokat, hamuba sült pogácsával és jó tanáccsal látta el őket. Ezután találkoztak a folyton csak heverésző Világ lustáival, akik útba igazították a gyerekeket az úton. A palota tornyából Galambbegy engedte le hosszú haját, amiben ott volt a találós kérdés. Ezután a királylány elveszett üveggolyóit segítettek megkeresni. Egy öreganyához érve, már tudták, hogyan kell illendően köszönteni a szereplőt: Adjon Isten jó napot öreganyám! Ha jól megválaszolták a mesehős által feltett kérdést, jutalmul megtudhatták, merre visz tovább az út. Aztán erdei zsivány állta útjukat a Fekete király birodalma előtt. Ezután már csak egy akadály volt: le kellett győzni a félelmetes Fekete királyt. Ki bottal, ki karddal és volt aki kő-papír-olló játékkal küzdött. Így sikerült visszaszerezni és visszavinni az Öreg király jókedvét, amit a Fekete király ellopott tőle. A mese évről évre változik, még sohasem volt két egyforma történet. A Mesetúra után szalonnasütés, beszélgetés és játékok várták a családokat.

Augusztus 16. és 20. között Öskün rendez hasonló népmesetábort Ispán Krisztina napközis jelleggel 5 és 12 év közöttieknek. Sólyon a Kelj fel Jancsi! mozgásfejlesztő tábort augusztus 9. és 13. között tartja meg, naponta 8-tól 16 óráig, öt és tizenkét éves kor közötti gyerekeknek. Ez a napközis jellegű tábor is az 5 és 12 éves korosztálynak szól.