Megtámadja a 135 milliárdos bírságot a MAL

A Magyar Alumínium Zrt.  tulajdonosai továbbra is fenntartják azon korábbi álláspontjukat, hogy a katasztrófa bekövetkezése nem tulajdonosi viselkedésük, vagy mulasztásuk miatt történt, hanem egyéb okokból. Ilyen okok lehetnek például: még az állami vállalat által korában elvégzett tározó  tervezési, építés hiányosságai. A rendszerváltás előtt elrendelt és megépített nyugati résfal közrehatása miatt, aminek a talaj állékonyságára gyakorolt negatív hatását nem vizsgálták. A X. számú kazetta gátjait gáttörés, nem pedig talajtörés ellen méretezték. Mindez abban a közleményben áll, amelyet dr. Tolnay Lajos, a Mal Zrt. többségi tulajdonosa, az igazgatóság elnöke juttatott el lapunkhoz.

Álláspontjukat alátámasztja, hogy megfelelő időszakonként az illetékes állami környezetvédelmi hatóságtól a szükséges engedélyeket megkapták, az üzemeltetési előírásokat betartották.

A károkozási felelősség mellett szigorúan szakmai alapon vitatják a bírság kiszámításának módszerét. A kárösszeg nagysága például jelentősen meghaladja a cég értékét, forgalmát. A Mal Zrt. jogi úton támadja meg a bírságot, amelynek behajthatósága természetesen csak a bíróság szakaszban, a szakértői vélemények által alátámasztott bizonyításokat követő jogerős ítélet alapján jelentkezhet kötelezettségként.

A közlemény leszögezi, a társaság tulajdonosai az állami felügyelet időszakát követően is folytatták a megbeszéléseket mind az állam, mind a jelentősebb hitelezők képviselőivel. Ennek eredményeképpen kidolgoztak egy olyan megállapodás tervezet, amely a jogerős ítélet megszületéséig a felek együttműködésére alapozva lehetővé teszi a munkahelyek megtartását, a társaság értékének folyamatos növelését. A társaság vezetése a felügyeletet ellátó katasztrófavédelemmel maximálisan együttműködve jelentős beruházási-, és folyó költségeket is magára vállalva rövid idő alatt megvalósította a  biztonságosabb száraz technológiára történő átállást.

A Mal tulajdonosai felelősséget éreznek dolgozóik, beszállítóik és vevőik iránt. A magyar tulajdonú gyárban még a legnagyobb recesszió idején sem történtek leépítések, a cég a vevőit a pénzügyi világválság alatt is megőrizte. A tulajdonosok, a cég vezetői együtt éreznek a tragédia áldozatainak családjával, s ahogy a múltban, úgy a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy a térségben több ezer család megélhetését biztosító vállalat maradhassanak.

Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette: a hatályos jogszabályoknak megfelelően egy matematikai képlet szerint, mért adatok alapján állapították meg a vörösiszap- katasztrófa miatt a Mal Zrt.-re kiszabott mintegy 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot.

Mint ismeretes, a VM szerdán közölte, hogy 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-re a tavalyi vörösiszap-katasztrófa miatt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

Dr. Illés Zoltán elmondta, az elsőfokú hatóság határozata ellen fellebbezhet a cég, ellenkező esetben 15 napon belül ki kell fizetnie a bírságot. Ha az országos felügyelőség helybenhagyja az elsőfokú ítéletet, akkor bíróságon keresheti igazát a Mal. Az államtitkár hangsúlyozta, a vörösiszapügyben egyértelműen megállapítható a környezetkárosítás, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek nem volt mérlegelési joga a bírság megállapításakor. Mivel a vörösiszap-katasztrófakor nagymértékű környezetkárosítás következett be, ezért a legmagasabb, 1,5-es szorzót kellett alkalmazni.

Az összeg kiszámításakor a környezetkárosítás nagysága mellett figyelembe vették a kiömlött vörösiszap és lúgos oldat mennyiségét, ami a lézeres mérések alapján 1,8 millió köbméter.

Dossziénk az iszapkatasztrófáról

Gazdaságpolitikai érdek, hogy a Mal Zrt. működjön tovább - jelentette ki csütörtökön Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium  államtitkára a minisztérium sajtóirodája közlése szerint. Hozzáfűzte: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő február óta intenzív tárgyalásokat folytat a jelenlegi tulajdonosokkal az esetleges tulajdonosi szerkezetek átalakításáról.