Helyzetkép a magyar közoktatásról

Ennek alapján az iskolarendszer eredményességének fontos, bár nem egyetlen és kizárólagos indikátora a diákok képességeinek, teljesítményének mérhető alakulása, jelentette ki a képviselő. 

Érzékelhető-e változás a magyar közoktatás teljesítményében címmel benyújtott interpellációjában emlékeztetett arra, hogy az ezredfordulóra a magyar diákok az élmezőnyből a középmezőnybe csúsztak vissza a világranglistákon. 

Bár lexikális tudásuk átlagon felüli, gyengék a megtanultak gyakorlati alkalmazásában, a tárgyi tudás mellé nem minden esetben társul azoknak a készségeknek, képességeknek a megfelelő szintű fejlettsége, ami ezeknek az ismereteknek a felhasználásához szükséges. 

Deák Istvánné kijelentette: a kormány az elmúlt hét évben jogszabályi módosításokkal, szakmai fejlesztési programokkal és az intézményrendszer rugalmasabbá tételével számos lépést tett a magyar oktatási rendszer versenyképessé tételére. 

Az utóbbi hónapokban mégis a közoktatás teljesítményének folyamatos romlásáról hallani, ezzel a meghozott reformintézkedések kudarcát sugallják. Ezért tájékoztatást kért az oktatási minisztertől a közelmúlt felmérési eredményeiről, s az azokból kiolvasható tendenciákról. 

Hiller István oktatási miniszter válaszában elmondta, az elmúlt másfél évben öt nemzetközi, a közoktatást vizsgáló felméréssel találkoztak. A magyar közoktatás teljes és általános helyzetére ezekből a felmérésekből végkövetkeztetést levonni ugyan nem lehet, ám nagyon fontos irányjelzők. 

A matematikai tudás 2007-es vizsgálata során például a negyedikesek jobban szerepeltek, mint korábban, de ezzel nem tartoznak a legjobban szereplők egyharmadába. 

A nyolcadik osztályosoknál viszont csak a távol-keleti diákok értek el jobb eredményt. A tízéves hazai diákok az olvasástudást vizsgáló felmérés alapján a nemzetközi élmezőnyben szerepeltek. 

Hiller István kitért arra, hogy 2006-ban az úgynevezett PISA-felmérés Magyarországot a résztvevő 57 államból a 19-23. helyre rangsorolta, míg az OECD országok között a 13-17. helyre kerültünk. 

Számszerűsíthetően fontos eredményeket mutatnak az idegennyelv-tanulással kapcsolatos eredmények: az összes középfokú nyelvvizsgát tevők 42 százaléka középiskolás, míg a felsőfokú nyelvvizsgát tettek között még magasabb arányban, 47 százalékban vannak középiskolások. 

Deák Istvánné képviselő a választ elfogadta.