Egyháztörvény - Támogatásaikért aggódnak a felekezetek

Balogh Zsolt, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség ügyvezetője kifejtette: ha egy közösség nem kapja meg az egyházi bejegyzést, akkor a tagjaiknak és szimpatizánsaiknak nem lesz lehetőségük arra, hogy a személyi jövedelemadójuk egy százalékát felajánlhassák nekik. Ebből egyenesen következik, hogy az ehhez kapcsolódó állami kiegészítést sem kapják meg; a két tétel együttesen 17-22 millió forintot tett ki esetükben az utóbbi években, eddig ugyanis mindig benne voltak az első 20-ban az egyházak közötti adófelajánlási rangsorban - jegyezte meg.

Mint mondta, a személyi jövedelemadó felajánlásaiból származó állami támogatás éves működési költségük nagy százalékát teszi ki, a fejlesztéseik pedig teljesen leállhatnak, ha nem kapják meg az egyházi regisztrációt. Ettől függetlenül bíznak abban, hogy megkapják az egyházi besorolást a későbbiekben - tette hozzá.

Megemlítette, hogy azok a felekezetek, amelyek nem kapnak egyházi bejegyzést, nem indulhatnak olyan állami vagy egyéb pályázatokon, amelyek egyházi státuszt követelnek. Így egyebek mellett a kegytárgyak előállítását is saját bevételeikből kellene fedezniük. Ezenkívül az adó- és vámkedvezményektől is elesnének - állapította meg.

Balogh Zsolt elmondta, a Nógrád megyei Tar községben Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot tartanak fenn, amelynek állandó kiállítása van. Ők tartják fenn Kelet-Európa legnagyobb buddhista templomát is, amelynek építési költsége összesen 200 millió forint volt, amelyhez az államtól pályázat útján 5 millió forintot kaptak - közölte.

Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke az MTI-nek azt mondta: ha nem kapnának állami támogatást, csődbe jutnának, mecseteket kellene bezárni vagy ritkábban nyitnák ki azokat. Nem kapnának kiegészítő normatívát oktatási intézményeik után, az ingatlanfejlesztésről is le kellene mondaniuk, és nem lenne lehetőségük a szociális gondoskodásra sem.

Mint hozzáfűzte, a terveik között szerepel, hogy a magyarországi menekülttáborokban és az úgynevezett határövezeti objektumokban folytatják a vallási tevékenységet, ugyanis ezekben javarészt mohamedán vallásúak tartózkodnak. Ezenkívül hajléktalan- és szegénygondozás keretében szeretnének ételt osztani, továbbá tervbe vették, hogy azokban az iszlám országokban, ahol katasztrófahelyzet alakul ki, segítenek, képviselve Magyarországot a távoli államokban is. E tevékenységekhez azonban az állammal megkötendő szerződésekre van szükség.

Mérő Mátyás, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének társadalmi kapcsolatok és sajtóirodájának vezetője az MTI-nek kiemelte, társadalmi beágyazottságuk okán bíznak abban, hogy az új egyházi törvényben eddig felsorolt egyházak mellett ők is megkapják az egyházi státuszt.

Úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy a jogalkotó nem akart kirekeszteni olyan közösségeket, amelyek komoly, megalapozott hitéleti tevékenységet folytatnak, "hanem egyszerűen egyfajta szűrési folyamatot akar elvégezni, mi ennek állunk elébe".

Kitért arra, hogy ételosztási akcióikat egy alapítványon keresztül végzik, így az új egyházi törvény ezt a tevékenységüket nem érinti. Alapvetően oktatási intézményeik állami normatív támogatásáról kell szerződést kötniük az állammal - hangsúlyozta.

A múlt kedd hajnalban elfogadott új egyházi törvény értelmében az Országgyűlés a következő 14 egyházat ismeri el: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete. (Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők által jegyzett törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.)