Túl sok fát vágnak ki a szentgáli tiszafásban?

A felvetett probléma kapcsán megkerestük a Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.-t, és Szedlák Tibor termelési vezérigazgató-helyettestől kértünk tájékoztatást a nem csak a helyieket foglalkoztató ügyben.

A Szentgál község határában található tiszafás országos, sőt európai ritkaságnak számít. A 213 hektár kiterjedésű terület, amely a legrégebb óta áll természetvédelem alatt az országban, állami tulajdonban van. A védendő botanikai értéket képviselő tiszafák a folyamatos és rendszeres fakitermelések révén tudtak a gyorsabban növő bükkös állományban viszonylag nagy számban megmaradni. A megfelelő természeti körülmények, a kellő fényviszonyok miatt továbbra is indokolt az árnyaló, a tiszafa növekedését akadályozó nagy koronájú bükkfák gyérítése.

A Verga Zrt. mint a területek erdészeti kezelője az erdészeti és a természetvédelmi hatóság által megállapított erdőterv keretein belül, a tervezett fakitermelés bejelentését követően végezheti ezt a tevékenységét.

– A tiszafás területén csak a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás megengedett. Ennek során azokon a területeken lehet fahasználatot végezni, ahol az erdő állományának felújulása természetes úton történik. Az érintett Miklós Pál-hegyi, valamint ba­logszegi területen a Verga Zrt. a vágásérett erdőkben szálalóvágásokat végzett, illetve végez annak érdekében, hogy a megjelent lombos és tiszafaújulatot megsegítse, ezáltal az erdőállományt hosszú távon fenntartsa. Tiszafát nem vágnak ki – tájékoztatta munkatársunkat Szedlák Tibor.

A Verga Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese kitért arra is, hogy a tiszafás területén a múltban elvégzett, illetve a jelenleg folyó fakitermelések kapcsán tarvágásról nincs szó, az évek során természetesen megjelenő derékmagas újulat biztosítja az erdő folyamatos meglétét. A munkák a terület rendbetételével fejeződnek be, mesterséges ültetésre nincs a továbbiakban szükség. Az erdőgazdaság a lakossági fórumon egyeztetett és elfogadott erdőterv adta lehetőségek mintegy 75 százalékát használja ki a jelenlegi tízéves tervezési ciklusban. Arra a kérdésre, hogy bizonyos részeken miért vágtak ki a kerítés mellett nagyobb területen is fákat, a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a jelenlegi munkák a kerítéscsere miatti sávot is érintik, hiszen a korábban bekerített területhez normál kezelésű erdők is tartoznak, és van, ahol közel 20 évig nem dolgozhattak a régi kerítés miatt. Kiemelte, hogy csak úgy vághatnak fákat, ha ott van alatta az újulat, a fiatal erdő, amely majd tavasszal válik igazán láthatóvá. Megkérdeztük azt is, hogy miért kell új kerítést építeni az érintett területen.

– A tapasztalatok szerint a tiszafát és a lombos újulatot is erősen károsító nagyvadállomány továbbra is veszélyezteti a védett értékeket. Így a 2001-ben felépített kerítés megújítását is el kell végezni, mivel annak állapota már nem biztosítja a vadmentességet. A fakitermelés során az erdőgazdaság a dőléstávolságon belül a kerítés nyomvonala mentén eltávolítja azokat az idős, nagy koronájú fákat, amelyek a jövőben veszélyeztethetik a kerítés épségét. Az új kerítés a mostaninál magasabb és műszakilag jobb minőségű lesz, hiszen tartós akácoszlop és ellenálló feszített drótfonatot építenek be, ez 2017-ben a balogszegi részen már meg is történt. A két kerítés együttes hossza 6720 méter, a védett terület nagysága 102,86 hektár. A munkák a kedvező őszi időjárást kihasználva a napokban befejeződtek, a területen a gallyak elrendezése is megtörtént. A kerítésépítés már nem jelent korlátozást a látogatók számára, szabadon megközelíthető a tiszafás és a Majer Antal-kilátó.