Az erdélyi költő csendes csodái

Ezt érezhette át, aki a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége veszprémi szervezete Csendes csodák című irodalmi estjének részese lehetett a Padányi gimnáziumban. A Váradi Péter Pál fotográfus és Lőwey Lilla irodalomkutató által készülő, Erdélyt és Erdély irodalmi nagyságait fókuszba állító könyvsorozat nemrég megjelent újabb példányának, a Reményik Sándor munkásságát ismertető irodalmi albumnak a bemutatója volt. Lőwey Lilla, a könyv szövegírója kísérte nyomon a költőt életútjának állomásain, amelynek során mindvégig megmaradt hűséges kolozsvárinak. Ha körülötte az elszakított hazába magyarok ezrei repatriáltak is, ő kiszakíthatatlanul, rendületlenül helytállt, Erdély földjén maradt a trianoni trauma szinte hordozhatatlan terhei alatt is. Keresztény hite, magyarságszeretete ösztönözte erre. Ő volt „az erdélyi költő”, írta róla Babits és Németh László.

Lőwey Lilla irodalomkutató
Fotó: Toldi Éva

Költészetében összefutott mindaz, ami az erdélyi sorsot jellemezte. Minden költeményében ott volt kicsit egész Erdély, s amit az ott élők elszenvedtek vagy amelyekben örömüket lelték, emelte ki az előadó. Soós Andrea előadóművész illusztrálta az elhangzottakat, Reményik csodálatos verseit (Csendes csodák, Himnusz a csúcsokon, Elpártolt liliomszál, Ajánlás, Kegyelem, Eredj, ha tudsz!) tolmácsolva a népes hallgatóságnak. Váradi Péter Pál az album fotóiból vetített, közelebb hozva a közönség szívéhez azokat a szépséges erdélyi tájakat, ahol Reményik megfordult, szülőházát, kolozsvári otthonait, a református kollégiumot és az evangélikus templomot, radnaborbereki tuszkulánumát és Marosvécset, ahol az Erdélyi Helikon indulásánál is már jelen volt. Lőwey Lilla szólt Reményik és Áprily Lajos legendás jó barátságáról is. Az előadás után a szerzők, akik eddig 38 kötetben számoltak be szülőföldjük, Erdély szépségeiről, gazdagságáról, szellemi értékeiről, szóltak terveikről is: a Déli-Kárpátok bemutatásának folytatásáról és egy készülő Dsida Jenő-albumról.