2021.02.14. 07:00
Pécs szellemi központ, bővelkedik római és török kori emlékekben
Nyüzsgő egyetemi város Pécs, az ország egyik legrégibb, római és török kori műemlékekben is gazdag települése, közigazgatási és szellemi központ.
A Fő tér a dzsámival és a Hunyadi-szoborral
Fotó: Korosa Titanilla
A város igazi történelmi kavalkád, alkalmas a képzeletbeli időutazásra, hiszen római, keresztény és török kori emlékek is találhatók itt. A római kori Sopianae kiállta a történelem viharait, a különböző korszakok számos emléket hagytak ránk. A város a korai kereszténység idején is központ volt, erről árulkodik az ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely, de a székesegyház altemplomának alapjai is erre a korra tehetők.
A 4. századból fennmaradt nekropoliszba a római kori város ókeresztény lakói temetkeztek. Pécs a továbbiakban is kapcsolódott a keresztény gondolatisághoz és az államalapításhoz. Szent István püspökséget alapított. A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. Legnagyobb temploma a dóm, mely hosszú évszázadok viszontagságai után a 19. században esett át jelentős felújításon.
A város jelentőségét emelte, hogy itt alapította meg Nagy Lajos az ország első egyetemét 1367-ben. Ma az országban az egyik legnagyobb hallgatói létszámú universitas, ennek megfelelően zajos egyetemi élettel és szórakozási lehetőségekkel rendelkezik.
A középkori Pécset kulturális és művészeti központtá Janus Pannonius püspök, humanista költő tette. A három részre szakadás után Pécs betagozódott az oszmánok birodalmába, annak számos mellékhatásával. A hódoltságra ma a török kori műemlékek emlékeztetnek.
A 18. században gazdasági fejlődés indult el, a Zsolnay-kerámia a 19. század óta világhírű. A II. világháború után Pécsen a szén- és uránércbányászat adott irányt az iparnak, de a 2000-es években megváltozott a város gazdasági szerkezete, a tudás-, az egészségügyi és a kulturális ipar lépett előtérbe. Magyarországon Pécs viselte 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelynek keretében jelentős beruházások történtek a városban.
A belváros hangulatos főterét uralja Gázi Kászim pasa dzsámija, a tér alján kedvelt találkozóhely a „ló farka”, avagy Hunyadi János sarkon álló szobra, onnan balra nyílik a Király utca, Pécs sétálóutcája üzletekkel, éttermekkel. Nem messze találjuk a zsinagógát is.
A dzsámitól pár perc séta a székesegyház és a római kori emlékek, a gótikus stílusú barbakán, mely a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál áll, de útba esik a lakatfal is. A főtérről a macskaköves Ferencesek utcáján átmehetünk a Kórház térre, ahol Jakováli Hasszán pasa dzsámija bújik meg az épületek közt. De nem csak a központban érdemes időzni. A város festői része a Tettye. A 200-300 méter magasan fekvő „történelmi külvárosban” a 16. században a püspök reneszánsz villájából derviskolostort alakítottak a törökök. Mindebből már csak romok láthatók, a terület főként kirándulóhely, s rendezvényeknek ad otthont. Látogatható itt a mésztufa-barlang és a 12. században épült Mindenszentek temploma, mely a székesegyház mellett Pécs legrégibb épülete.