2024.04.17. 12:21
Az UNRWA szerint izraeli katonák bántalmazták a szervezet munkatársait
Az izraeli–palesztin háború 194. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező hivatalának egy önkéntese (UNRWA)i sétál a Ciszjordániában található Balata menekülttáborban 2024. február 4-én
Fotó: AFP
Az UNRWA szerint izraeli katonák bántalmazták a szervezet munkatársait
Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint izraeli katonák bántalmazták az UNRWA munkatársait és másokat is a Gázai övezetben.
Az UNRWA kedden ismertetett jelentése szerint a részben szolgálatteljesítés közben őrizetbe vett munkatársaikkal az izraeli erők ugyanolyan megalázó módon bántak, mint más fogvatartottakkal, így például többeket kényszerítettek arra, hogy meztelenre vetkőzzenek. Többeket súlyosan megvertek, és voltak akik arról számoltak be, hogy vízbefullasztásos vallatáshoz hasonló bánásmódnak tették ki őket, illetve nemi erőszakkal és elektromos árammal történő kínzással is fenyegették.
„Az UNRWA hivatalos panaszt tett az izraeli hatóságoknál az ügynökség munkatársaival izraeli fogdákban előfordult bánásmódról érkezett jelentések miatt” – közölte a szervezet, hozzátéve, hogy mindeddig nem kapott semmiféle választ panaszára.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy az izraeli és a nemzetközi törvényekkel összhangban jár el az őrizetbe vett személyekkel, ellátja őket élelemmel, ivóvízzel, orvosságokkal és megfelelő ruházattal is.
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA
Vedant Patel helyettes amerikai külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államokat mélyen aggasztják az értesülések, és teljes körű vizsgálatot és az elkövetők felelősségre vonását szorgalmazza az ügyben Izraeltől.
A Palesztin Bebörtönzöttek Egyesülete jogvédő csoport szerint Izrael nem akarja közzétenni az utóbbi fél évben a Gázai övezetben őrizetbe vett személyek számát, sem pedig azt, hogy az érintetteket, hol tartják fogva.
Az UNRWA április 4-ével bezárólag 1506 ilyen személy elengedését dokumentálta Kerem Salom-i határátkelőnél, akik között 43 gyermek és 84 nő is volt.
Ankara: Benjámin Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök háborúba akarja sodorni az egész Közel-Keletet, hogy ezáltal hatalmon maradhasson – jelentette ki szerdán katari látogatásán Hakan Fidan török külügyminiszter.
Folyamatosan fennáll a Gázai övezetikonfliktus kiterjedésének veszélye, és nyilvánvaló, hogy Netanjahu megpróbálja háborúba sodorni az egész régiót hatalmon maradása érdekében. Ezért mi megkettőzzük erőfeszítéseinket, hogy megállíthassuk ezt a háborút
– mondta a török külügyminiszter Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Fotó: Necati Savas / Forrás: MTI/EPA
A katari miniszterelnök arról beszélt, hogy országa mint közvetítő felül fogja vizsgálni eddigi szerepét. Úgy érzékelték, hogy elvárás volt Katarral szemben ennek elvállalása, és Doha egy alkalmasnak tűnő pillanatban be is egyezett ebbe – tette hozzá, de nem fejtette ki, hogy mi készteti Katart a változtatásra.
Fidan előtte
találkozott mások között a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet katari emigrációban élő vezetőjével, Iszmáil Haníjével.
Az Anadolu török hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozó beszámolója szerint egyebek között a Gázai övezeti tűzszünet lehetőségéről és a Hamász fegyveresei által túsznak elhurcolt izraeliek szabadon engedéséről tárgyaltak.
Sajtójelentések szerint Haníje a hét végén Törökországba utazik, és fogadja őt Recep Tayyip Erdogan török elnök.
A török államfő szerdán újfent élesen bírálta Netanjahut Izrael gázai hadművelete miatt, amellyel a Hamász tavaly október 7-i terrortámadását torolja meg. Azt mondta: az izraeli kormányfő több ezer gyermek halálért felelős, „és már régen túlment azon, amit Hitler tett”. Izrael ismét visszautasította ezt, miután Erdogan már több hasonló kijelentést tett.
Belga kormányfő: az eszkalációt el kell kerülni, minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania a Közel-Keleten
El kell kerülni a helyzet elmérgesedését a Közel-Keleten, minden félnek, a palesztinoknak, Izraelnek és Iránnak is nagyfokú önmérsékletet kell tanúsítania – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozót megelőzően szerdán.
Alexander De Croo érkezésekor „rendkívül súlyosnak” és elfogadhatatlannak nevezte Irán támadását Izrael ellen, és azt mondta szankciókon kell gondolkodni a támadó országgal szemben.
„Az eszkalációt el kell kerülni, ahogy azt is, hogy még több civil veszítse életét, éljenek a palesztin területeken, Izraelben, vagy Iránban. A civilek biztonságát szavatolni kell” – szögezte le.
A belga kormányfő közölte továbbá, meg kell vizsgálni, miként lehet felgyorsítani az Ukrajnának szánt támogatást. Meg kell vizsgálni továbbá azt is, hogyan lehet a befagyasztott orosz vagyon kamatait Ukrajna javára felhasználni – közölte De Croo.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor fontosnak nevezte, hogy Irán Izrael elleni támadása ne okozza a közel-keleti konfliktus elmérgesedését.
Ukrajnával kapcsolatban azt mondta, többet kell tenni Ukrajna támogatása terén. Légvédelmi rendszerek átadására van szükség, de minden tagállamnak meg kell vizsgálnia, milyen eszközt tud átadni Kijevnek. Emlékeztetett: Berlin szombaton már a harmadik Patriot légvédelmi rendszert küldte el Ukrajnának. Azon uniós országoknak, melyek szintén működőképes légvédelmi rendszerekkel rendelkeznek, meg kell fontolniuk azok átadását Kijevnek – mondta a német kancellár.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kijelentette: az Európai Unió nem hagyhat fel Ukrajna támogatásával. „Ukrajna több támogatást igényel, több légvédelmi rendszert és több lőszert” – fogalmazott.
Szavai szerint fel kell gyorsítani a segítségnyújtást, hogy az ukránok meg tudják védeni magukat. „Készen kell állnunk a segítség megsokszorozására” – fogalmazott.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban azt mondta: a kihívás az, hogyan lehet lecsillapítani a konfliktust, és hogyan lehet segíteni a humanitárius válságba süllyedt gázaiakat.
A júniusi európai parlamenti választásokkal kapcsolatban azt mondta: meg kell győzni az embereket, hogy részt vegyenek a voksoláson, és meg kell előzni a választásokba való minden beavatkozást.
Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: Ukrajnának sürgősen további légvédelmi rendszerekre van szüksége. Arra szólította fel az uniós országokat, hogy cselekedjenek, ugyanis – mint fogalmazott – „vannak még készletek a NATO-országokban. Meg kell vizsgálnunk, nem tartunk-e túl sok eszközt készleteinkben, és nem kellene-e egy kicsit többet Ukrajna védelmére szánnunk”. Azt mondta ugyanakkor, nem számít konkrét kötelezettségvállalásokra a csúcstalálkozón, de kulcsfontosságúnak nevezte, hogy napirenden maradjon Ukrajna katonai támogatása felgyorsításának témája.
Gitanas Nauséda litván elnök érkezésekor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU egyre kevésbé összpontosít Ukrajnára. Felhívta a figyelmet, hogy Kijevek sürgető szüksége van légvédelmi rendszerekre, tüzérségi lövedékekre, rakétákra. Az uniónak folytatnia kell az Oroszország elleni szankciós politikát is – közölte.
Rámutatott, hogy a szankciók ellenére az Európába irányuló orosz cseppfolyósított földgáz importja növekszik, valamint orosz és fehérorosz agrártermékek kerülnek az uniós piacra.
„Arra szeretném bátorítani a tagállami vezetőket, hozzanak gazdasági intézkedéseket, vezessenek be további vámokat, hogy az Oroszországból és Fehéroroszországból származó behozatal lehetetlenné váljon” – fogalmazott.
Nauséda végezetül közölte: támogatja az Irán ellen hatályban lévő uniós szankciók kiterjesztését, mivel – mint fogalmazott „Irán felelős az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásért”.
Törökországgal kapcsolatban hangsúlyozta, Ankara nagyon fontos regionális partner, ezért fontos folytatni a stratégiai megbeszéléseket a NATO-tag és uniós tagjelölt országgal.
Hazája önvédelemhez való jogát hangsúlyozta az izraeli kormányfő a brit és a német külügyminiszternek
Hazája önvédelemhez való jogáról beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdai jeruzsálemi találkozóján a német és a brit külügyminiszterrel azzal kapcsolatban, hogy az országot minap rakéta- és dróntámadás érte Irán részéről.
Egyértelművé akarom tenni, hogy mi magunk hozzuk meg a döntéseinket, és Izrael mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédhesse magát
– jelentette ki a kormányfő Annalena Baerbock német és David Cameron brit külügyminiszternek, majd hivatala közlése szerint megköszönte Berlinnek és Londonnak az iráni támadás visszaveréséhez nyújtott „példátlan” támogatást.
Netanjahu tájékoztatta a külügyminisztereket arról, hogy milyen mennyiségben jut be segélyszállítmány a Gázai övezetbe, és határozottan visszautasította a nemzetközi szervezetek azon állítását, miszerint az övezetben éheznének az emberek.
„Izrael bőven megoldotta a humanitárius helyzetet” – áll a hivatal közleményében.
Fotó: Anadolu via AFP
„Köszönöm barátainknak, hogy Izrael mellé álltak, szóban és tettekben egyaránt. Mindenféle javaslatuk és tanácsuk van, amelyeket nagyra értékelek, de szeretném leszögezni, hogy mi magunk hozzuk meg a döntéseinket, és Izrael mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédhesse magát” – mondta Netanjahu kormánya ülésének kezdetén szerdán.
A kormány nemsokára jóvá hagyja a Gázai övezethez közeli izraeli települések rehabilitációs tervét. Nagyon nagy összeget, 19 milliárd sékelt (1800 milliárd forintot) fogunk beruházni generációkon át e települések fejlesztésére
– mondta Netanjahu.
Baerbock és Cameron korábban Jichák Hercog államelnökkel találkozott, aki szintén megköszönte nekik határozott kiállásukat Izrael mellett az iráni támadással szemben. Utóbbiról azt mondta, Teherán az egész régió stabilitását akarta aláásni vele.
Hercog megemlítette nekik a Gázai övezetben még mindig túszul fogva tartott 133 izraelit, akik közül feltehetőleg már többen nem élnek. „A Hamász által Gázában fogva tartott összes túsz azonnali hazatérése továbbra is elsődleges számunkra, de a nemzetközi közösség számára is” – hangsúlyozta. Azt is aláhúzta, hogy Izrael nagyléptékben javítja a gázai civilek humanitárius segélyezését.
Elítéli a brit kormány az izraeli telepesek ciszjordániai erőszakcselekményeit
Elítélte szerdán a brit kormány a ciszjordániai palesztin lakosság ellen szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekményeket.
A londoni külügyminisztérium nyilatkozata felidézi, hogy a legutóbbi erőszakhullám előzménye egy 14 éves izraeli fiú szombati meggyilkolása volt.
A tárca szóvivője által ismertetett állásfoglalás szerint azonban a szélsőséges izraeli telepesek erőszakcselekményeiben három nap alatt négy palesztin vesztette életét, 75-en megsebesültek, és súlyos károk keletkeztek palesztin ingatlanokban.
A londoni külügyminisztérium szerint a civilek ellen elkövetett ilyen mértékű erőszakcselekmények teljesen elfogadhatatlanok, és haladéktalanul véget kell vetni ezeknek a támadásoknak.
A brit kormány decemberben megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
David Cameron brit külügyminiszter a szankciót bejelentő állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy "a szélsőséges telepesek, akik palesztin polgári személyeket vesznek célba és gyilkolnak meg, az izraeliek és a palesztinok biztonságát egyaránt aláaknázzák".
Cameron szerdán Izraelbe utazott, azzal a meghirdetett céllal, hogy önmérsékletre és a szombaton elkövetett iráni támadás utáni helyzet további eszkalációjának elkerülésére próbálja ösztönözni az izraeli kormányt.
Fotó: Maayan Toaf / Forrás: MTI/EPA/Izraeli kormány sajtóhivatala
Irán szombat éjjel - a damaszkuszi konzulátusa ellen április elején végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul - több száz támadó drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
A brit külügyminisztérium szerdai állásfoglalása szerint a jelenlegi kritikus időszakban elkövetett ciszjordániai gyilkosságok is az erőszakcselekmények eszkalációjához vezetnek helyben és a szélesebb térségben egyaránt.
Ezért létfontosságú, hogy az izraeli hatóságok nyugalmat teremtsenek, kezdjenek sürgős, átlátható vizsgálatot az összes haláleset ügyében és vonják felelősségre az elkövetőket – áll a londoni külügyminisztérium felhívásában.
Iránban az Izrael elleni támadás áll a Hadsereg napja nevű nemzeti ünnep középpontjában
Iránban szerdán megkezdődtek a Hadsereg napja nevű nemzeti ünnep eseményei, melyek középpontjában idén a síita államnak Izrael ellen a hét végén végrehajtott támadása áll; a megnyitón Ebrahim Raiszi iráni államfő is részt vett.
Beszédében Raiszi hangsúlyozta, hogy a támadás - melyet az iráni kormány Izrael Irán damaszkuszi konzulátusa ellen 12 nappal korábban elkövetett légicsapásával indokolt - „precíz, arányos és büntető jellegű” volt, mely „szétzúzta a cionista rezsim tekintélyét”.
Ha Teherán kiterjedtebb műveletet hajtott volna végre Izrael ellen, semmi nem maradt volna abból a rezsimből
– tette hozzá.
Fotó: Atta Kenare / Forrás: AFP
Az elnök, aki egy teheráni katonai parádén szólalt fel, hangsúlyozta:
a művelet bebizonyította, hogy Irán hadserege „készenlétben áll”, és megtorlást hajt végre bármilyen, iráni területen elkövetett támadásért.
Mint mondta, már nincs szó Irán elleni támadásról, mert az iszlám köztársaság fegyveres erői megmutatták elrettentő erejüket.
Raiszi emellett bírálta azokat az országokat, melyek igyekeznek normalizálni kapcsolataikat Izraellel, hozzátéve, hogy ezen országok kormányai
saját népeik előtt maradtak szégyenben.
Az utóbbi években több arab ország is diplomáciai viszonyt kezdett Izraellel: 2020 szeptemberében, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein, majd decemberben Marokkó, 2021 januárjában pedig Szudán is.
A teheráni parádén a hadsereg bemutatott több, nemrég hadrendbe állított fegyvert, a többi között drónokat és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat is.
A nap folyamán több kisebb városban hasonló parádékat tartanak.
A keddi eseményekről itt olvashat:
