Ukrán elnök: kulcsfontosságú a légvédelem megerősítése

Ukrán elnök: kulcsfontosságú a légvédelem megerősítése

A nem szűnő orosz támadások okozta károk tükrözik Ukrajna kulcsfontosságú szükségletét, a légvédelem megerősítését – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Az Európai Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök hangsúlyozta: Ukrajnának nincs olyan szintű védekezési rendszere, mint amilyennel a partnerországok együttes erejének köszönhetően szinte az összes támadó rakétától és dróntól sikerült megvédenie Izraelt.

„Az ukrán égbolt és szomszédaink ege ugyanolyan biztonságot érdemel” – fogalmazott.

„Minél nagyobbak Ukrajna csapásmérő képességei, annál hamarabb kényszerülnek az orosz megszállók elhagyni Ukrajna területét. Kénytelenek lesznek békén hagyni minden szomszédjukat és egész Európát” – hangsúlyozta.

Zelenszkij közölte, Oroszország már szinte az ország teljes hőenergia-termelési képességét tönkretette. Támadások értek a vízierőművek gátjait és berendezéseit, valamint a gázinfrastruktúrát. Oroszország továbbra is veszélyes játékot űz a Zaporizzsja atomerőmű biztonságával, és nem zárható ki, hogy a többi ukrán atomerőmű és elosztóhálózat infrastruktúráját is az orosz terror fenyegeti. Ezt csak légvédelem állíthatja meg, olyan speciális rendszerekkel, mint a Patriot, az IRIS-T, a SAMP-T, vagy a NASAMS - hívta fel a figyelmet.

 – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: 

„Arra kérem önöket, hogy gyorsítsák fel a vonatkozó ígéretek és megállapodások végrehajtását egyebek mellett a fegyverek és lőszerek szállítására vonatkozóan” – fogalmazott.

Ukrajnának szüksége van arra, hogy az Európai Unió teljesítse, amit ígért és az ukrán nép azt lássa, hogy Ukrajna közelebb kerül a teljes jogú uniós tagsághoz – jelentette ki.

Hangoztatta továbbá: szigorítani kell az Oroszország elleni szankciókat, az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyont pedig az életek védelmére kell felhasználni. Európának zéró toleranciát kell biztosítania mindennel szemben, ami Oroszországnak nyereséget hoz. Minden ország, mely korlátozza a kereskedelmet Oroszországgal, minden vám, mely megakadályozza az orosz áruk behozatalát, minden vállalkozás, mely elhagyja Oroszországot, békét és stabilitást biztosít Európában – tette hozzá beszédében az ukrán elnök.

Jana Cernochová: Csehország kész közvetítőszerepet vállalni a német kezdeményezésben

Csehország kész közvetítő szerepel vállalni az Ukrajna légvédelmének erősítésére indított német kezdeményezésben - jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter szerda este Prágában, miután tárgyalásokat folytatott holland partnerével, Kajsa Ollongrennel.

Németország új kezdeményezését Ukrajna légvédelmének megerősítésére szerdán ismertették Berlinben. Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi tárcavezető a NATO- és uniós partnerekhez, valamint a harmadik államokhoz fordultak segítségért.

– mondta Jana Cernochová újságíróknak. A miniszter leszögezte: a munícióbeszerzés bebizonyította, hogy Csehország jó kapcsolatokkal rendelkezik a világban és képes lőszereket beszerezni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna számára.

Hollandia diplomáciai erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy meggyőzze partnereit a világban Ukrajna támogatásának szükségességéről – jelentette ki a holland védelmi miniszter. Emlékeztetett: Hollandia egyike azon országoknak, amelyek F-16-os vadászgépeket ígértek Ukrajnának.

A két védelmi miniszter tárgyalásaik végén memorandumot írt alá, amelyben Hollandia hivatalosan csatlakozik az ukránok számára munícióbeszerzést megcélzó cseh kezdeményezéshez. Hollandia erre a célra 250 millió eurót biztosít.

Jana Cernochová szerint a cseh kezdeményezést eddig már 20 ország támogatja.

Ukrán műsorszolgáltatók: Oroszország megtámadta az ukrán műholdas műsorszórást, több tucat tévécsatorna leállt

Több tucat, az Astra műholdon keresztül sugárzott tévécsatorna adása szakadt meg, miután Oroszország támadást intézett szerdán az ukrán műholdas műsorszórás ellen – tudatták ukrán műsorszolgáltatók.

Az 1+1 médiacsoport számolt be elsőként a műholdas sugárzással kapcsolatos problémákról.

„További kísérletek történtek Ukrajna műholdas sugárzásának megzavarására az Astra 4A 11766 H transzponderen, amelyen keresztül 39 televíziós csatorna sugároz, köztük az 1+1 média saját és partner tévécsatornái” – írta az 1+1 internetes oldalán. A médiacsoport hozzátette, hogy a közvetítést átmenetileg felfüggesztették, amíg a probléma megoldódik.

Az ukrán 24-es hírtelevízió is jelzett sugárzási problémákat.

– jegyezte meg a hírtévé.

A Hot Bird 13G műholdon keresztül sugárzott Freedom tévécsatorna pedig arról adott hírt, hogy a támadók elnémították az adását, és ideiglenesen kicserélték annak tartalmát.

Németország új kezdeményezést indít Ukrajna légvédelmének erősítésére

Németország új kezdeményezést indít Ukrajna légvédelmének erősítésére, ennek érdekében Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi tárcavezető a NATO- és uniós partnerekhez, de harmadik államokhoz is segítségért fordultak – ismertették szerdán a minisztériumok szóvivői Berlinben.

A német külügyminisztérium illetékese kiemelte, hogy a kérdést  G7-országok külügyminisztereinek találkozóján is megvitatják csütörtökön, illetve pénteken Capriban, de az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán is erről lesz szó.

Baerbock még mielőtt elindult a G7-ek találkozójára, arról beszélt, hogy jelen helyzetben fokozott erőfeszítéseket kell tenni a partnerekkel „a levegőből érkező orosz terror elhárítása érdekében”.

– fogalmazott a német diplomácia vezetője.

A német kezdeményezés támogatását eddig Hollandia, Dánia és Csehország jelezte azzal, hogy még vizsgálják, mivel tudnak hozzájárulni – közölte Mark Rutte holland miniszterelnök hivatali partnereivel tartott találkozóját követően.

Orosz hadijelentés: négy frontszakaszon történt előretörés

Kedvezőbb állásokat foglalt el az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett több lőszerraktárt – ezek egyike az Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű alakulaté volt –, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, hat amerikai MGM-140-es ATACAMS operatív-harcászati rakétát, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 191 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz légvédelem Brjanszk megye légterében lelőtt három ukrán meteorológiai szondát. Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója a történteket terrortámadásnak nevezte.

A manikűrkészletnek és hajápoló szernek álcázott robbanóanyagot egy Varsóban élő nő Litvániába küldte, ahonnan a futár április 6-án gépkocsival vitte tovább az orosz fővárosba. Itt átadta az SZBU egy 31 éves, orosz állampolgárságú ügynökének, aki a küldeményből pokolgépet szerkesztett, amelyet felerősített Prozorov Toyota Land Cruiser Prado típusú terepjárójára és távirányítással felrobbantotta, amikor a célszemély épp beült a járműbe. Sajtójelentések szerint az átállt SZBU-tiszt a kezén és a lábán megsérült, de a robbantás után készült felvételek tanúsága szerint nem súlyosan.

Az FSZB a varsói nőt – akiről fotókat adott közre – , a futárt, és a merénylet végrehajtóját nem nevezte meg.

Svájc nem csatlakozik a szankciók kikényszerítéséért felelős munkacsoporthoz

A svájci parlament alsóháza szerdán elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz.

A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a résztvevő országokkal.

„Egy ilyen álláspont előnyét például az ukrajnai békecsúcs is mutatja, amelyet Svájc szeretne és meg is fog tartani” – tette hozzá.

Svájc a múlt héten jelentette be, hogy kétnapos, magas szintű konferenciát készül tartani június közepén az ukrajnai békés rendezés reményében.

Ukrán rendőrség: Németországban találtak meg 161, Oroszország által elhurcolt ukrán gyermeket

Az ukrán rendfenntartóknak német kollégáikkal együttműködve sikerült azonosítaniuk 161 ukrán gyermeket Németországban, akiket Oroszország hurcolt el otthonukból – közölte az ukrán országos rendőrség szerdán Facebook-oldalán.

A közlemény szerint erről azon a megbeszélésen esett szó, amelyet Ivan Vihivszkij, az ukrán országos rendőrfőnök Berlinben folytatott Holger Münch-hel, a német Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal elnökével.

– írta az ukrán rendőrség. Kifejtette, hogy

Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy Kijev számít a partnerek segítségére az orosz háborús bűnösök felelősségre vonásában mind az ukrán bíróságokon, mind más országok bíróságain, valamint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon és a különleges törvényszékeken egyaránt. „Érdekeltek vagyunk a német partnereinkkel való közös fellépésben mind kétoldalú alapon, mind az Europol égisze alatt” – emelte ki az ukrán országos rendőrfőnök.

Ukrán belügyminiszter: tovább nőtt a csernyihivi áldozatok száma

Tizennégyre emelkedett a reggeli orosz rakétatámadás miatt az észak-ukrajnai megyeszékhelyen, Csernyihivben elhunytak száma, és legalább hatvanan sérültek meg – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon.

„A rendőrség háztól házig jár a megrongálódott épületeknél, segít a sebesülteken, és pszichológusok is dolgoznak a helyszínen. A Csernyihiv megyében működő belügyi szervek és a tárca alkalmazottai véradást szerveztek a sérültek számára” – tette hozzá Klimenko. A halálos áldozatok között van egy 25 éves rendőrhadnagy is. A nő otthon volt betegszabadságon, és halálos repeszsérülést szenvedett.

Podorvan tájékoztatása szerint a megyeszékhely központját ért rakétacsapásban megrongálódott egy volt szálloda épülete, amely az elmúlt években nem üzemelt. A közelben számos többszintes lakóépületben is károk keletkeztek, javarészt az ablakok törtek ki és a homlokzatok károsodtak. Megrongálódott egy helyi kórház és egy felsőoktatási intézmény egyik épülete is, továbbá több tucat a becsapódási hely közelében álló autó. A megye kormányzója, Vjacseszlav Csausz tájékoztatása szerint egy nyolcemeletes épület megsemmisült. Olekszandr Lomako hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint 16 többszintes lakóházat rongált meg az orosz támadás, de a károk felmérése még tart.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X portálon hangsúlyozta, hogy ártatlan emberek estek áldozatul, akik nem haltak vagy sérültek volna meg, ha Ukrajna elegendő védelmi képességgel rendelkezik. Felszólította Ukrajna partnereit, hogy biztosítsanak további légvédelmi rendszereket országának. Németországnak viszont megköszönte, hogy már meghozta azt a döntést, hogy Ukrajnát egy további Patriot légvédelmi rendszerrel, valamint ahhoz való rakétákkal látja el. „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb kapcsolataira építve, a G7 országcsoporthoz tartozó szövetségeseinkkel e heti olaszországi találkozóimon arra fogom biztatni a többi partnert is, hogy kövessék a német példát” – jegyezte meg a miniszter.

Szerdára virradó éjjel az orosz erők rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő Bilopillja településre – hozta nyilvánosságra a Telegramon a megyei kormányzó hivatal. A közlés szerint egy helyi lakos sérült meg, valamint energetikai létesítményekben keletkeztek károk, egy gáz- és egy villanyvezeték rongálódott meg, utóbbi miatt 746 háztartás maradt áramellátás nélkül.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon közölte, hogy szerdán az oroszországi Szamara repülőterén megsemmisítettek egy Mi-8-as katonai helikoptert.

Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában az oroszok két rakéta- és 64 légicsapást hajtottak végre, valamint 75 alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre, ezen felül pedig 68 katonai összecsapás volt a fronton. Az orosz támadások javarészt a Donyeck megyei Novopavlivszk környékéra összpontosultak. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 456 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett négy orosz harckocsit, 15 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint két drónt.

Robert Fico: Szlovákia kétoldalú megállapodás alapján hajlandó segítséget nyújtani Ukrajnának

Az Európai Tanács közelgő rendkívüli ülésén Szlovákia számára az lesz a legfontosabb, hogy garanciát kapjon arra, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség bilaterális jellegű lesz – jelentette ki Robert Fico, szlovák miniszterelnök a pozsonyi törvényhozás európai ügyekért felelős bizottságának ülésén szerdán.

A szlovák miniszterelnök kiemelte: számára az a fontos, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segéllyel kapcsolatos megegyezések kétoldalúak legyenek. Rámutatott: Szlovákia többféle támogatást is nyújt Ukrajnának, egyebek mellett segít az aknamentesítésben is. Robert Fico ezúttal is hangsúlyozta korábban már többször elmondott véleményét, miszerint az ukrajnai konfliktusnak nincs katonai megoldása.

A CTK cseh hírügynökség jelentése szerint Robert Fico a parlamenti bizottság ülésén azt is kijelentette: noha a nemzetközi jog szempontjából mindenki elismeri, hogy egy országnak joga van a területi integritáshoz, de látni kell, hogy Oroszország sohasem adja vissza a Krím félszigetet Ukrajnának, és nem fogja elhagyni a Donbaszt sem.

Orosz rakétatámadás érte Csernyihiv városát, többen meghaltak

Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester, hozzátéve, hogy az orosz fél „szándékosan célzott polgári infrastruktúrára”.

„Oroszország sajnos folytatja terrortámadásait a polgári személyek és a civil infrastruktúra ellen, ahogy ezt a mai, csernyihivi támadás is bizonyítja” – szögezte le.   

Csernyihiv Kijevtől 150 kilométerre északkeletre, a fehérorosz határtól 60 kilométernyire fekvő nagyváros, megyei székhely, melynek az ukrajnai háború előtt csaknem 300 ezer lakosa volt.   

Vjacseszlav Csausz, Csernyihiv megye kormányzója ugyancsak a Telegramon közzétett videóüzenetében – melyben a légvédelmi szirénák is hallhatók – azt mondta, hogy 

A mentési munkálatok jelenleg is tartanak.   

Az utóbbi hetekben az orosz erők fokozták az ukrán városok elleni, elsősorban a létfontosságú infrastruktúrát célzó drón- és rakétatámadásokat.   

Volodimir Zelenszkij elnök a támadásra reagálva leszögezte: az ukrán légvédelem a nyugati katonai segítség apadása miatt nem tudta megakadályozni a szerda reggeli légicsapásokat.   

„Ez nem történhetett volna meg, ha Ukrajna elég légvédelmi rendszert kapott volna, és ha a világ eléggé eltökélt lenne az orosz terrorizmus felszámolására” – fogalmazott az államfő a közösségi médiában közzétett üzenetében.

Dánia támogatást jelentett be Ukrajnának

Dánia 313 millió dolláros katonai segélycsomagot jelent be Ukrajnának. A legutóbbi segélycsomag forrásait Ukrajna tengeri képességeinek fejlesztésére, valamint drónokra és rakétaalkatrészek gyártására fordítják Hollandiával és Csehországgal együttműködve. 

37 ezer ember eltűnt

Ukrajna közölte, hogy csaknem 37 ezer embert azonosított, köztük katonai személyzetet, akiket nem találtak azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte a háborúját Ukrajnában.

Az ukránok szerint sikeres csapást mértek Krím orosz katonai repterére (videó)

A Mandiner az Ukrajinszka Pravda cikke alapján arról ír, hogy szerda hajnalban csapás érte a Krímen található Dzsankoj katonai repteret. Helyi lakosok azt mondták, hogy először helyi idő szerint 3.40 körül hallottak robbanásokat, majd a légvédelmi rendszerek is működésbe léphettek. 

Zelenszkij aláírta a mozgósítást

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij mozgósítási törvényt írt alá a csapatok létszámának növelése érdekében. A parlament honlapja szerint a törvényjavaslatot „az elnök aláírásával” kedden visszaküldték, miután a múlt héten megkapta a végleges jóváhagyást a képviselőktől. Az új törvény megszigorítja a kikerülőkre kiszabott büntetéseket, ösztönzi a hadkötelezettséget, és arra kötelezi a férfiakat, hogy katonai nyilvántartási adataikat naprakészen tartsák a hatóságoknál.

Húsz ország ígért lőszert

Petr Fiala cseh kormányfő elmondta, hogy 20 ország tett ígéretet arra, hogy összesen 500 ezer tüzérségi lövedéket vásárol Ukrajnának Európán kívül az úgynevezett „cseh kezdeményezés” keretében.

A csehek márciusban közölték, hogy összesen mintegy 800 ezer lövedéket tudtak összegyűjteni Ukrajna számára a kontinensen kívül. Fiala szerint nincs ok arra, hogy az adományozók ne tudnának „egymillióval többet szállítani a következő 12 hónapban… Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kezdeményezés nem egyszeri projekt. Célunk egy hosszú távú lőszer-ellátási rendszer létrehozása nehézfegyverek számára. Ez közvetlenül segít megváltoztatni a helyzetet a fronton.”

Kihasználják a késést

Az orosz erők kihasználják az amerikai segélynyújtás késedelmét, hogy átálljanak az egyéni pozíciókért folytatott harcról és ehelyett ismét a csatatéren manőverezzenek – figyelmeztetett az Institute for the Study of War.
„Ukrajna nem tudja megtartani a jelenlegi vonalakat az Egyesült Államok segítségének gyors újraindítása nélkül, különösen a légvédelem és a tüzérség terén, amelyet csak az Egyesült Államok tud gyorsan és nagyarányúan biztosítani. A légvédelem hiánya kiszolgáltatta az ukrán frontegységeket az orosz repülőgépeknek, amelyek most először dobják bombák ezreit az ukrán védelmi állásokra a háborúban. Az ukrán tüzérségi hiány 2022 óta először teszi lehetővé az oroszok számára páncélozott oszlopok használatát anélkül, hogy mérhetetlen veszteségeket szenvednének el” – írták.

Mike Johnson ötletei

Mike Johnson elképzelése szerint szétszedné a Szenátus által már jóváhagyott 95 milliárd dolláros segélycsomagot és külön szavazásra küldené, majd vagy összefűzné, vagy elküldené külön-külön a Szenátusnak végső elfogadásra, esetleg továbbítaná a Fehér Háznak aláírásra.

Johnson most egy negyedik intézkedést készít elő, amely különböző, a republikánusok által preferált nemzetbiztonsági prioritásokat foglalna magában, például azt a tervet, hogy lefoglalnak amerikai bankokban lévő orosz pénzeket Ukrajna finanszírozására, és egy másikat, amely az Ukrajnának nyújtott gazdasági segélyt hitelekké alakítja.

A Fehér Ház kivár

A Fehér Ház illetékesei azt mondták, hogy kivárnak, amíg a képviselőház elnöke, Mike Johnson nyilvánosságra nem hozza az Ukrajnának nyújtott segélyezési tervének részleteit. „Elsőre úgy tűnik, hogy a javaslat valóban támogatja, hogy segítséget adjunk Ukrajnának, segélyt Izraelnek, és szükség van forrásokra az indo-csendes-óceáni térségben az ottani eshetőségek széles körében is, de várjuk a részleteket, hogy valóban megítélhessük a javaslatot” – mondta John Kirby, Joe Biden munkatársa, nemzetbiztonsági szóvivő. 

Ukrajna - NATO

„Ukrajna kérni fogja az Ukrajna – NATO Tanács ülését, hogy megvitassák az égbolt védelmét, a légvédelmi hadviselés, a vonatkozó rendszerek és rakéták ellátását. Jelenleg aktívan dolgozunk azon, hogy júniusban eredményes legyen az első globális békecsúcs. Köszönetet mondunk mindazon vezetőknek és államoknak, akik ezen a héten kifejezték hajlandóságukat a svájci csúcstalálkozón való részvételre. Külön szeretném kifejezni hálámat Olaf kancellár úr erőfeszítéseiért, a vezetésért és a releváns nemzetközi kommunikációért – a Pekingtől kapott jelzésekért. Kína valóban segíthet abban, hogy helyreállítsuk Ukrajna igazságos békéjét és a nemzetközi kapcsolatok stabilitását. A svájci csúcstalálkozó valódi esélyt ad mindannyiunknak arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, annak céljai és alapelvei valóban működjenek” – mondta napi videójában az ukrán elnök.

Zelenszkij: elpusztítunk mindent, ami Ukrajnának árt!

Napi videójában az ukrán elnök arról beszélt, hogy mennyire sikeres munkát végeznek az ukrán különleges szolgálatok, ezen belül is kiemelte az SSU felderítési osztályát, akik komoly sikereket értek el orosz radarállomások kiiktatásában. „Elpusztítunk mindent, ami Ukrajnának árt!” – mondta Zelenszkij.

Több mint 8500-an érkeztek Ukrajnából kedden

Magyarország területére 2024. április 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4481 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

A keddi eseményekről itt olvashat: