2023.05.20. 06:48
Prigozsin szerint az oroszok teljesen bevették Bahmutot, az ukránok ezt tagadják
551. napja pusztít a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák egy BM-21 Grad rakéta-sorozatvető mellett a kelet-ukrajnai Donyecki területen, a bahmuti fronton 2023. május 19-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
Cikkünk frissül!
A legfrissebb térkép szerint is kiszorultak Bahmutból az ukránok
A legfrissebb térképek szerint Bahmut legmagasabban fekvő nyugati oldalát valóban elfoglalták az orosz csapatok, az ukrán erők pedig már csak egy néhány utcát tartanak ellenőrzésük alatt a város délnyugati területein.
Bár valószínűleg állomásoznak még ukrán csapatok ezen a területen, szinte biztosra vehetjük, hogy ezek már csak kivonás alatt álló, illetve visszavonulást fedező egységek – írja elemzésében a Portfolio.
Több szakértő is azon a véleményen van, hogy az elmúlt hetek ukrán ellentámadásai a t0504-es környékén elsősorban nem a város bekerítésére irányultak, hanem arra, hogy a még ott tartózkodó ukrán erőket biztonságban ki tudják vonni a városból
– teszik hozzá.
Szergej Lavrov szerint a G7 célja Oroszország és Kína "kettős feltartóztatása"
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a szombati hirosimai G7-csúcstalálkozón megvitatott és elfogadott határozatok célja Oroszország és Kína feltartóztatása.
"A feladatot jól hallhatóan és nyíltan közölték: legyőzni Oroszországot a harctéren, de azon túlmenően is el kell pusztítani mint geopolitikai versenytárs" - fogalmazott az orosz külügyminiszter egy konferencián felszólalva, és hozzátette, hogy a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) csúcstalálkozóján elfogadott határozatok célja Oroszország és Kína "kettős feltartóztatása".
Lavrov megismételte Moszkva azon álláspontját, amely szerint a Nyugat Ukrajnát eszközként használja arra, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra.
Peking is tiltakozását fejezte ki a G7-csúcstalálkozón az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság által szombaton elfogadott közleménnyel kapcsolatban, amellyel Peking szerint Kína aggodalmait figyelmen kívül hagyva beavatkoznak az ország belügyeibe, miután a G7-országok aggodalmukat fejezték ki a Tajvani-szorosban megnövekedett feszültség miatt és az emberi jogok helyzetét illetően Tibetben és az északnyugat-kínai Hszincsiangban. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig a G7-közleményben arra kérték Kínát, hogy
"gyakoroljon nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy az hagyjon fel az agresszióval".
A kínai külügyi szóvivő erre reagálva arra panaszkodott, hogy Peking meglátása szerint a G7-országok ragaszkodnak ahhoz, hogy "manipulálják a Kínával kapcsolatos kérdéseket, illetve hogy lejárassák és támadják az országot". Peking emiatt határozott tiltakozását fejezi ki, és hivatalosan is panaszt tesz az ügyben a csúcstalálkozónak otthont adó Japánnál, illetve a többi érintett országnál.
Jevgenyij Prigozsin szerint az oroszok teljesen bevették Bahmutot, az ukránok ezt tagadják
Jevgenyij Prigozsin, a bahmuti ostromban kulcsszerepet játszó Wagner orosz magánhadsereg alapítója bejelentette szombaton, hogy teljesen sikerült ellenőrzésük alá vonni a kelet-ukrajnai várost, de az ukrán hadsereg szerint ez nem igaz.
Más források nem erősítették meg eddig Prigozsin bejelentését. Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt mondta: a hír nem igaz, az ukrán erők továbbra is harcban állnak Bahmutban.
A Wagner alapítója egy videoüzenetben közölte: szombaton délben teljesen elfoglalták Bahmutot. "Teljes egészében, házról házra bevettük az egész várost" - fogalmazott.
Hozzátette, hogy zsoldoshadseregének tagjai május 25. után kivonulnak a városból, hogy kipihenjék magukat és további kiképzéseken vegyenek részt, Bahmutot pedig átadják az orosz hadseregnek.
Fotó: Libkos / Forrás: MTI/AP
Míg kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka azt mondta, Bahmut "patkányfogó" az orosz csapatok számára, Prigozsin akkor már azt állította, hogy csak néhány utca van az ukránok kezén.
Az egykor hetvenezer lakosú Bahmut a kelet-ukrajnai Donyeck megyében található. A stratégiailag fontos városért hónapok óta véres harcok dúlnak.
Orosz miniszterhelyettes: kolosszális kockázatot jelentene, ha a Nyugat F-16-osokat adna Kijevnek
A nyugati országok "kolosszális kockázatot" vállalnának azzal, ha F-16-os harci repülőgépeket adnának Kijevnek – jelentette ki szombaton Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes.
A nyugati országok egyelőre nem jelentették be, hogy ilyen típusú vadászgépekkel látnák el Ukrajnát. Joe Biden amerikai elnök a legfejlettebb iparosodott országokat tömörítő G7-csoport hirosimai csúcstalálkozóján arról tájékoztatta partnereit, hogy az Egyesült Államok támogatja, hogy ukrán pilóták kiképzést kapjanak az F-16-osok használatára.
Úgy látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is kitartanak az eszkaláció forgatókönyve mellett. Ezzel kolosszális kockázatot vállalnak
– fogalmazott Grusko.
Ezt minden esetre figyelembe fogjuk venni a tervezésnél, és minden eszközünk adott ahhoz, hogy kitűzött céljainkat elérjük
– tette hozzá az orosz politikus.
Tűz keletkezett Dnyipróban a lezuhant törmelék miatt
Tüzet okozott a főváros Dnyipro kerületében lezuhant törmelék – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.
Tűz ütött ki egy 9 emeletes épület tetején a Dnyipro kerület egyik lakóparkjában. Minden szolgálat a helyszínen dolgozik. Az áldozatokról még nem kaptunk információt
– közölte a kijevi elöljáró.
G7-ek felszólították Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra
A világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7)
szombati nyilatkozatában felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése és csapatai feltételek nélküli, azonnali és teljes kivonása érdekében.
Peking kelet- és dél-kínai-tengeri, valamint tajvani befolyásának kiterjesztésével kapcsolatban a G7 megjegyezte: határozottan elutasít minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakos megváltoztatására. Hozzátette: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása elengedhetetlen a nemzetközi közösség biztonsága és jóléte szempontjából.
Az országcsoport biztosította Pekinget, hogy egy Kína-politikája nem változott, és továbbra is a pekingi kormányzatot tekinti Kína egyetlen legitim kormányának. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, de a pekingi kormány Kína részének tartja a szigetet, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását az újraegyesítés érdekében.
A G7-országok egyúttal jelezték: Kína dél-kínai-tengeri területi követeléseinek "nincs jogalapjuk", és elutasították Peking katonai terjeszkedését a térségben. A nyilatkozatban fontos mérföldkőnek és jogilag kötelező erejű döntésnek nevezték az illetékes hágai nemzetközi választottbíróság 2016-os ítéletét, amely jogellenesnek nyilvánította Kína igényeit.
Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magának követeli, benne olyan stratégiailag fontos és erőforrásokban gazdag területekkel, amelyekre Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek is igényt tart. A G7-országok "komoly aggodalmukat" fejezték ki a térségben kialakult helyzet miatt.
Zelenszkij: a G7-csúcstalálkozó után közelebb kerül a béke
A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) hirosimai csúcstalálkozója után "közelebb kerül a béke" az ukrajnai háborúban – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren szombaton, miután megérkezett Japánba.
Japán. G7. Fontos találkozók Ukrajna partnereivel és barátaival. Fokozott biztonság és együttműködés a győzelmünk érdekében. Ma közelebb kerül a béke
– írta Zelenszkij, aki a Francia Köztársaság repülőgépén érkezett Hirosimába.
Fotó: Takuya Yoshino / Forrás: The Yomiuri Shimbun via AFP
Az ukrán elnök eredetileg azt tervezte, hogy videón csatlakozik az eseményhez. Az, hogy személyesen részt vesz a csúcstalálkozón, csak pénteken derült ki.
Az ukrajnai háború a találkozó egyik fő témája.
Egy francia elnöki tisztségviselő elmondta: minden eszközt meg kell ragadni, hogy az el nem kötelezett országokat felsorakoztassák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelme mögött.
A hétvégén Zelenszkij kétoldalú tárgyalásokat folytat a G7, valamint India és Brazília vezetőivel. Utóbbi két ország egyelőre nem határolódott el Moszkvától.
Az ukrán elnök vasárnap a G7-ekkel, majd a globális dél országainak képviselőivel ülésezik.
Újabb orosz csapatok érkeznek Bahmuthoz
Oroszország nagy valószínűséggel több zászlóaljat csoportosított át Bahmut megerősítésére – írta az Origo a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésére hivatkozva. A britek szerint Moszkva kulcsfontosságúnak tartja a város elfoglalását, hogy bizonyos fokú sikert könyvelhessen el a háborúban.
A G7-ek kezdeményezést indítottak a gazdasági kényszerítés ellen
A G7-országcsoport szombati nyilatkozatában jelezte: új kezdeményezést indított a gazdasági kényszerítés felszámolására, intézkedéseket helyezve kilátásba a gazdasági függőséget fegyverként felhasználó szereplők ellen.
A gazdasági kényszerítéssel foglalkozó koordinációs platformnak elnevezett kezdeményezés a korai figyelmeztetést és a gyors információcserét tervezi bevetni az ilyen helyzetek megelőzése érdekében, és tagjai rendszeresen fognak találkozni konzultációs céllal – derült ki a nyilatkozatból.
A G7-országcsoport szerint a világban nyugtalanítóan megnőtt a mások gazdasági gyengeségeinek kihasználásán alapuló esetek száma.
Bár a közleményben nem nevezték meg Kínát, a javasolt kezdeményezés részletes ismertetésekor a brit kormány rámutatott: Peking megpróbálja kihasználni gazdasági erejét az Ausztráliával és Litvániával folytatott politikai vitákban.
A nyilatkozatban a G7-ek vezetői elkötelezték magukat az ellátási láncok megerősítését célzó együttműködés elmélyítése mellett, és nagyobb szerepet szorgalmaztak az alacsonyabb jövedelmű országok számára a gazdasági ellenálló képesség előmozdításában.
Arra szólították fel a nemzeteket, hogy az ellátási láncok kiépítése során tartsák be az "átláthatóság, diverzifikáció, biztonság, fenntarthatóság és megbízhatóság" elveit. Az országok egyúttal megállapodtak az információcsere terén zajló együttműködés elmélyítésében, azzal a céllal, hogy új szabványokat hozzanak létre a következő generációs technológiákra vonatkozóan.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/G7 Hiroshima Summit Host
Eközben
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a nyugati, iparosodott országok többet nyújthatnak a fejlődő országoknak, mint Kína és Oroszország.
Rámutatott: bár az Új Selyemút jó és olcsó ajánlatnak tűnt, a globális dél több tagja kellemetlen tapasztalatokat szerzett Pekinggel, és adósságválságba került a felvett hitelek miatt.
Oroszország pedig csak fegyvereket és zsoldosokat tud ajánlani
– tette hozzá a bizottság vezetője.
Von der Leyen aláhúzta: ez lehetőséget teremt a G7-nek és szövetségeseinek, hogy mindenki számára kedvező ajánlatokat tegyen az együttműködésre hajlandó fejlődő országoknak.
De gyorsnak kell lennünk, és konkrétnak
– szögezte le.
Obamától is megvonta a beutazás jogát Moszkva
Ötszáz amerikai állampolgártól, köztük Barack Obama volt amerikai elnöktől tagadta meg a beutazás jogát Oroszország pénteken, válaszul az ellene rendszeresen bevezetett amerikai szankciókra – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
"Válaszul a Joe Biden kormánya által rendszeresen bevezetett oroszellenes szankciókra, amelyek Washington szándéka szerint arra irányulnak, hogy Oroszországnak a lehető legnagyobb kárt okozzák, személyesen érintve országunk tisztviselőit és egyszerű állampolgárait, ellenintézkedésként 500 amerikai számára záratik le a belépés az Oroszországi Föderációba" – áll az orosz diplomáciai honlapján megjelent közleményben.
A szöveg szerint rég ideje lenne, hogy Washington megtanulja: egyetlen Oroszország elleni ellenséges támadás sem marad kemény válasz nélkül.
A külügyminisztérium rámutatott, hogy az eltiltott állampolgárok között van Barack Obama volt amerikai elnök és a végrehajtó hatalom különböző szintű vezetői, köztük Nina Jankowitz, a Fehér Ház "orosz dezinformáció" elleni küzdelemért felelős kezelője, valamint a 2022. novemberi választásokon először megválasztott szenátorok és kongresszusi képviselők, a "kijevi rezsimnek" fegyvert szállító vállalatok vezetői.
A feketelista emellett kormányzati és rendvédelmi szervek olyan munkatársainak nevét is tartalmazza, "akik közvetlenül részt vettek a másként gondolkodók üldözésében az úgynevezett +Capitolium-ostromot+ követően".
Magyarország segíti a háború elől menekülőket
Magyarország területére 2023. május 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6189 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 6218 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 85 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 19-én Budapestre vonattal nem érkezett senki.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Lelőtték az összes Kijevre irányított drónt
A kijevi légvédelem lelőtte az éjszaka indított összes orosz drónt, amelyek a helyi katona vezetés szerint iráni gyártmányú Shahed drónok voltak.
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
