Ukrán válság

2023.05.19. 06:55

Az ukrán csapatok visszaverték az orosz támadásokat Bahmutnál

450. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katonák az orosz állásokat lövik Grad rakéta-sorozatvetővel a kelet-ukrajnai Donyecki területen, a bahmuti fronton 2023. május 17-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: LIBKOS

Meghalt három ukrán energetikai szakember egy orosz dróntámadásban

Életét vesztette három ukrán energetikai szakember pénteken az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ért orosz dróntámadás következtében – közölte az ukrán energetikai minisztérium a Facebookon.

A közlemény szerint a megyei áramszolgáltató vállalat három dolgozójának autóját egy orosz drón találta el, miközben egy közelebbről nem megnevezett létesítménybe tartottak.

Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese a Facebookon azt írta, hogy Oroszország ismét több ezer katonát vezényelt át a Donyeck megyei Bahmuthoz, emiatt az ukrán előrenyomulás lelassult. Hozzátette, hogy az orosz erők igyekezek kihasználni nehéztüzérségi fölényüket a térségben.

Az orosz csapatok továbbra is súlyos veszteségek árán támadnak, amelyek aránytalanul nagyobbak a mi veszteségeinknél

– emelte ki Maljar. Szavai szerint Bahmutban az orosz erők hamuvá égetik az épületeket, az alapokig rombolják a várost, amit így lehetetlen megvédeni.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy sikeresen visszavertek egy orosz rohamot Bahmutban. Kézigránátokkal két orosz katonát megöltek, hármat megsebesítettek, az orosz támadócsoport pedig rövid időn belül visszavonult – derül ki a közleményből.

Az Észak-atlanti Szövetség konfrontációra készül Oroszországgal

Az Észak-atlanti Szövetség katonai konfrontációra készül Oroszországgal, ezért telepít fegyvereket a határai közelébe. Nyilatkozta Andrej Szuzdalcev politológus, a Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdasági Felsőoktatási Karának világgazdasági és világpolitikai dékánhelyettese az Izvesztyija című lapnak.

Rámutatott, hogy a NATO az elmúlt években fegyvereket telepített Oroszország határai közelébe. Szerinte a szövetség közvetlen konfrontációra készül.

Egy Patriot minden lőszerét ellőtte egy orosz rakétára

Egy amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszer (SAM) ellőtte minden lőszerét, miközben megpróbált lelőni egy orosz Kinzsal hiperszonikus rakétát Kijevben. Erről csütörtökön az American Military Watch Magazine számolt be nyugati forrásokra hivatkozva.

Ezek szerint a Patriot légvédelmi rendszerből 32 elfogó rakétát lőttek ki, amely körülbelül 96 millió dollárba került, de egyik sem ért célba.

Ukrajna bejelentette, hogy visszaverte az orosz támadásokat

Ukrajna visszaverte a támadásokat csütörtökön Bahmutban és helyenként egy kilométert tudott haladni előre, és időt tudott nyerni néhány gondosan tervezett akció kivitelezésére.

Ukrajna rakétákkal támadott Donyeckben

Az orosz Tass hírügynökség közölte, hogy a Donyeck régió Moszkva által ellenőrzött térségében az ukrán erők éjfél után nyolc grad rakétát lőttek ki az orosz kézen lévő Donyeck városába.

Károkról vagy áldozatokról nem érkeztek hírek.

Ukrán légvédelmi alakulat tagjai a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. május 18-án, az Ukrajna elleni orosz hadviselés második évében
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Robbanások történtek Közép-Ukrajnában és az ország nyugati felén is

Robbanások történtek a közép-ukrajnai Krivij Rihben, valamint nyugaton Rivnében és Luckban.

Az ukrán hadsereg a Telegramon közölte, hogy orosz repülőgépek hajtották végre a robbantásokat és fennáll a veszélye, hogy a hiperszonikus Kinzsal rakétákat is bevetik.

A hadsereg arra figyelmeztetett, hogy a központi régiókat és Kijevet is veszély fenyegeti.

EU felszólítja Kínát, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken kijelentette, hogy az EU felszólítja Kínát, hogy fokozza a nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy az véget vessen ukrajnai katonai agressziójának – írja a Reuters.

Egyetemi hallgatókat toboroznának az orosz seregbe

Jana Lantratova orosz parlamenti képviselő javaslatot küldött Valerij Falkov oktatási miniszternek, amely lehetővé tenné az egyetemi hallgatók számára, hogy önkéntesként részt vegyenek az Ukrajnában zajló „különleges katonai műveletben”. A képviselő szerint a tanulmányi szabadságot a válság végéig fel kell ajánlani – írja a Life orosz hírportál.

Az elmúlt hónapokban az orosz hatóságok felpörgették az önkéntesek toborzását a háborúba. Vlagyimir Putyin azzal próbálta ösztönözni a potenciális újoncokat, hogy azok az oroszok, akik önkéntesen harcoltak Ukrajnában, munkahelyi biztonságot és hosszú szabadságokat kapnak.

Ismét orosz légicsapások érték Ukrajnát

Oroszország több célpontot is eltalált pénteken az Ukrajnára mért újabb légicsapások során: három manőverező robotrepülőgép és hat drón csapódott be az ország területén – közölte az ukrán légierő a Telegramon.

Az orosz hadsereg összesen huszonkét drónt és hat manőverező robotrepülőgépet vetett be a támadásban. Az ukrán hadsereg nem tájékoztatott a csapások helyszíneiről.

A délkelet-ukrajnai Krivij Rihből és a nyugat-ukrajnai Lvivből is robbanásokat jelentettek, amelyekben legalább ketten megsebesültek.

Emellett ukrán források szerint az orosz csapatok megpróbáltak visszafoglalni elvesztett területeket Bahmut közelében, azonban az ukrán csapatok visszaverték ezeket a támadásokat – mondta Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes az ukrán televízióban.

A kelet-ukrajnai, Donyeck megyei Bahmutban hónapok óta heves harcok dúlnak.

Afrikai országok békejavaslatot visznek Moszkvába

A Kreml megerősítette, hogy Moszkvába látogat az afrikai országok delegációja, akik azt remélik, hogy bemutatják kezdeményezésüket az ukrajnai konfliktus lezárására. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva kész meghallgatni "minden javaslatot", amely elősegíti a konfliktus megoldását.

Brit miniszter: Oroszországnak szándéka és képessége is van

Kétségtelen, hogy Oroszországnak "a szándéka és a képessége" is megvan a víz alatti energia- és kommunikációs vonalak megcélzására - mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter.

"Azt tudjuk, hogy az oroszoknak van egy speciális haditengerészeti programjuk, amely az ellenfeleihez tartozó kritikus nemzeti infrastruktúrát vizsgálja, és potenciálisan szabotálja vagy támadja meg. Számos tengeralattjáró és egyéb felszerelés, kémhajó és minden más, kifejezetten erre a célra készült. Tehát akár az Északi Áramlatról, akár a saját infrastruktúránkról beszélünk, ez egy olyan terület, amely sérülékeny, és meg kell védeni" - fogalmazott Ben Wallace.

Norvégiában nincs napirenden az F-16-osok Ukrajnába küldése

Arra a kérdésre, hogy adományozna-e F-16-os repülőgépeket Ukrajnának, Norvégia védelmi minisztere azt válaszolta, hogy ez "nincs napirenden". Bjorn Arild Gram úgy nyilatkozott egy sajtótájékoztatón: "Nem akarok találgatni semmilyen lehetséges jövőbeli adományozással kapcsolatban."

Túlértékelték az ukrán segélyt

A Pentagon mintegy 3 milliárd dollárral túlértékelte az Ukrajnának küldött amerikai felszereléseket – közölték védelmi tisztviselők és a szenátus egyik munkatársa a Reuters hírügynökséggel. A hiba az amerikai készletekből kivett, majd Ukrajnába szállított fegyverek garantáltnál magasabb értékének a következménye.

"Felfedeztünk ellentmondásokat az Ukrajnának adott felszerelések értékelésében" - mondta egy magas rangú védelmi tisztviselő. A Kongresszust értesítik a számviteli kiigazításról. A könyvelési hiba lehetőséget teremt arra, hogy további fegyvereket küldjenek Kijevbe az orosz erők elleni védekezésre.

Ukrajna visszaverte az orosz támadásokat Bahmutnál

A kijevi erők visszaverték Oroszország napok óta tartó támadásait a keleti Bahmut városában – közölte a védelmi miniszter-helyettes. "Az ellenség Bahmutba gyűjtötte tartalékainak nagy részét, és jelentősen megerősítette a csoportot" - mondta Hanna Maliar. "Ma az ellenség egész nap támadta Bahmutot. Minden támadást visszavertünk."

Az orosz Wagner-csoport főnöke, Jevgenyij Prigozsin korábban azt mondta, hogy Bahmuton belüli erői még mindig előrenyomulnak, hogy az ukrán csapatokat kiszorítsák a város nyugati peremén lévő beépített területről. Azzal vádolta az orosz reguláris erők parancsnokait, hogy elhagyták a várostól északra és délre eső területeket, növelve annak kockázatát, hogy a bent lévő csapatokat bekerítik. Az orosz védelmi minisztérium elismerte a kivonulást, de cáfolta Prigozsin állításait, miszerint a szárnyak omladoznak.

Így zsarolja Zelenszkij a magyar kormányt 

A Magyar Nemzet összeállítást közölt arról, hogy 

Volodimir Zelenszkij folyamatos zsarolással, valótlanságokkal és olykor abszurd, cinikus történelmi párhuzamokkal próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel a békepárti álláspontját, és álljon a háborút támogató országok közé. 

Volodimir Zelenszkij először tavaly március 25-én támadt Magyarországra és Orbán Viktor miniszterelnökre. Az ukrán államfő az Európai Tanács ülésén videós bejelentkezésben beszélt az uniós tagállamok vezetőihez, és külön kitért hazánkra.

Zelenszkij a budapesti Duna-parton lévő holokauszt-emlékhelyre, a cipőkre utalva a zsidóság elleni második világháborús népirtáshoz hasonlította az ukrajnai Mariupolban történteket, ahol szerinte az oroszok követtek el tömeggyilkosságot.

Az ukrán elnök provokatív, nyegle stílusban tegeződve fordult Orbán Viktorhoz, és követelte, hogy Magyarország azonnal döntsön, engedje át a fegyverszállítmányokat és támogassa az Oroszország elleni uniós szankciókat.

Néhány nappal később, tavaly március 29-én a dán parlament ülésén jelentkezett be videón Zelenszkij, és a beszédében ismét élesen bírálta hazánkat. 

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Petr Pavel cseh és Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen tartott sajtóértekezleten a megbeszélésüket követően Kijevben 2023. április 28-án
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Nem kellett sokat várni az ukrán elnök következő, Magyarország elleni kirohanására, és az időzítés sem lehetett véletlen, hiszen éppen az országgyűlési választások előtti napon, április 2-án tették közzé azt a videóüzenetet, amiben

Zelenszkij azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nyíltan támogatja Vlagyimir Putyint.

A magyar parlamenti választások után – ami a kormánypártok újabb kétharmados győzelmét hozta – az ukrán elnök ismét nekiesett hazánknak. Az ukrán Pravdának adott interjúban 2022. április 5-én hangsúlyozta, hogy Orbán Viktornak a választások megnyerése után választania kell Oroszország és a világ többi része között.

Másfél héttel később a BBC-nek nyilatkozva már

Németországgal együtt bírálta hazánkat az ukrán államfő, amiért a két ország nem hajlandó bojkottálni az orosz nyersolajat.

Az olajembargó elutasítása miatt támadta hazánkat Zelenszkij május végén is a Davosi Világgazdasági Fórumon, amikor az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt egyik rendezvényen beszélt videókapcsolaton keresztül. 

Később az ukrán vezetés odáig ment, hogy megfenyegette Magyarországot. Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi minisztérium tanácsadója tavaly májusban a Kyiv Security Forum nevű szervezet egyik online konferenciáján arról beszélt: Ukrajnának fel kellene lépnie a magyar vétópolitika ellen, és ehhez van is egy eszköz a kezükben: a Barátság kőolajvezeték.

Volodimir Zelenszkij a közelmúltban a Barátság kőolajvezeték megsemmisítését is kilátásba helyezte egy zárt ajtók mögött folytatott tárgyaláson.

A Washington Post birtokába került amerikai hírszerzési források szerint idén február közepén az ukrán elnök Julija Szvridenko miniszterelnök-helyettessel egyeztetett, és Zelenszkij azt javasolta, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket.

A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható.

Ukrán elnök: a Krím felszabadítása biztosan megtörténik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a krími tatárok félszigetről történt tömeges, szovjet időkben történt deportálásának évfordulója alkalmából rendezett kijevi összejövetelen azt mondta, hogy folytatják a munkájukat a Krím felszabadítása érdekében, ami bizonyosan meg fog történni. Létrehozott egy tanácsadó testületet, amelyik a félsziget és Szevasztopol reintegrációjával foglalkozik majd. Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna keményen dolgozik az Oroszországban fogva tartott krími tatárok felszabadításán.
1944-ben Sztálin utasítására mintegy 200 000 krími tatárt deportáltak Szibériába és Közép-Ázsiába.

Nem indult még újra a gabonafolyosó

A fekete-tengeri gabonafolyosó, amely az ukrán élelmiszerekkel a világpiacok biztonságos ellátását hivatott biztosítani, még nem indult újra, annak ellenére, hogy Törökország és Oroszország kijelentette a megállapodás meghosszabbítását - közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő csütörtökön. A szerződést szerdán hosszabbították meg két hónappal.

Újabb három hajó szállíthat ukrán gabonát

Három új hajó kapott engedélyt arra, hogy részt vegyen a megállapodásban, amely lehetővé teszi az ukrán gabona biztonságos fekete-tengeri exportját - közölte az ENSZ.

Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy kilép az egyezményből, végül az utolsó pillanatban úgy döntött, 60 nappal meghosszabbította a megállapodást, mert a tárgyalások bizonyos eredménye reményeket adott neki a saját gabona- és műtrágyaexportja előtt álló akadályok leküdésére.
Ukrajna szerint május 4. óta Oroszország akadályozta, hogy új hajókat regisztráljanak a gabonamegállapodásban. A most listára vett teherszállítók Odessza és Csornomorszk kikötőjéből szállítanak majd ukrán árut.

A pápa békekövetet küldene Kijevbe és Moszkvába

Ferenc pápa azt mondta, reméli, hogy személyes békeköveteket küldhet az ukrán és az orosz elnökhöz, hogy megpróbáljanak tűzszünetet közvetíteni a háborúban – írja az Il Sismografo katolikus honlap. A vatikáni hírekre szakosodott weboldal szerint ez az a "küldetés", amelyről Ferenc titokzatosan beszélt, amikor hazatért Magyarországról.

A honlap szerint Matteo Zuppi bolognai bíboros Kijevbe utazna Volodimir Zelenszkijjel tárgyalni, Claudio Gugerotti érsek, a Vatikán keleti egyházi osztályának vezetője pedig Moszkvába menne, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal.

Úgy tudni, mindkét elnök beleegyezett, hogy fogadja a pápai követet.

Pietro Parolin bíboros vatikáni külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott: "most van itt az ideje, hogy kezdeményezzük az igazságos béke megteremtését Ukrajnában".

Energiaügyi biztos: az orosz energiazsarolás kudarcot vallott

Vlagyimir Putyin kísérlete arra, hogy energiaforrásokkal zsarolja Európát, kudarcot vallott, de a jövő év továbbra is kihívásokkal teli lesz – mondta Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.

Simson asszony az EU mediterrán energiaügyi minisztereinek Máltán tartott találkozóján elmondta, hogy a földközi-tengeri térség kulcsszerepet játszott abban, hogy az EU válaszoljon a rendkívüli év energiaválságára és az orosz invázió okozta nehézségekre.

Az EU 2022 májusában indította el a REPowerEU tervet az orosz invázió okozta piaci zavarokra válaszul, amelynek célja az energiamegtakarítás, a tiszta energia termelésének növelése és az energiaellátás diverzifikálása.

Kijevben megerősítették, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hirosimába utazik a G7-csúcsra

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hirosimába utazik, hogy részt vegyen a legfejlettebb iparosodott országokat tömörítő G7-csoport csúcstalálkozóján - erősítette meg az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

"Nagyon fontos döntések születnek majd ott, ezért az elnök fizikai jelenléte abszolút fontos, hogy megvédje érdekeinket, elmagyarázza, világos javaslatokat és világos érveket adjon elő arról, hogy mi történik az országunkban" - jelentette ki Olekszij Danyilov a helyi Rada Tv-ben.   

A Bloomberg hírügynökség hozzátette: az ukrán elnök az után repül amerikai katonai repülőgépen Japánba, hogy részt vesz az Arab Liga szaúd-arábiai csúcstalálkozóján.   

A France 24 francia állami televíziós hírcsatorna értesülése szerint az ukrán elnök vasárnap csatlakozik a csúcstalálkozóhoz.

Történelmi látogatást tettek a hirosimai atomcsapásnak emléket állító múzeumban a G7-országok vezetői

A G7-országok vezetői példátlan, közös látogatást tettek pénteken a hirosimai atomcsapásnak emléket állító múzeumban, az eseményt a japán miniszterelnök azért szervezte, hogy elősegítse az atomfegyver-mentes világ létrejöttét.

A múzeum a városra 1945-ben az amerikai hadsereg által ledobott atombomba pusztításának emlékét őrzi. A látogatás, melyen az atomhatalmak vezetői - köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök - is részt vettek, a G7-országok, vagyis a világ gazdaságilag legfejlettebb államai háromnapos csúcstalálkozójának kezdetét jelezte, melyet a Japán nyugati részén fekvő városban tartanak, a világ első atomtámadásának helyszínén.

A találkozót vezető és a hirosimai választókerületet is képviselő Kisida Fumio japán miniszterelnök a csúcstalálkozó egyik legfontosabb témájaként a nukleáris leszerelést nevezte meg. 

BIDEN, Joe; VON DER LEYEN, Ursula; SUNAK, Rishi; SCHOLZ, Olaf; MICHEL, Charles; KISIDA, Fumio; TRUDEAU, Justin; MELONI, Giorgia; MACRON, Emmanuel
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) a Hirosima elleni amerikai atomtámadás áldozatainak emlékére az Atombomba-kupola körül létesített hirosimai Béke Emlékparkban álló emlékmű megkoszorúzása után a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának első napján, 2023. május 19-én MTI/EPA pool/Franck Robichon

Kisida hangsúlyozta, hogy közelről kell látniuk a vezetőknek az atombomba bevetésének "valóságát", ezt minden nukleáris leszerelési törekvés kiindulópontjának nevezte.   

Joe Biden a második amerikai elnök, aki Hirosimába látogatott, az első Barack Obama volt 2016-ban, miután részt vett a G7 szintén Japánban tartott csúcsértekezletén.   

Az Egyesült Államok mind ez idáig az egyetlen állam a világon, amely nukleáris fegyvert vetett be fegyveres konfliktusban. Az első atomcsapást 1945. augusztus 6-án mérték Hirosimára, három nappal később pedig Nagaszaki ellen is atomfegyvert vetettek be.

A támadások következtében a becslések szerint mintegy 210 ezer ember, főként polgári lakosok haltak meg 1945 végéig. Az akkor még Kelet-Ázsia jelentős területeit uraló Japán a második atomtámadás után 6 nappal letette a fegyvert. amivel véget ért a második világháború.   

Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, hogy Biden nem tervez bocsánatkérést az Egyesült Államok nevében.

A múzeum körülbelül százezer tárgyat, köztük fotókat, megégett, elszakadt ruhákat, elszenesedett ételhordót, a sugárzás miatt kihullott hajat őriz.   

Kisida 2016-ban, akkor külügyminiszterként elvitte G7-es hivatali partnereit a múzeumba, és koszorút is helyeztek el az épület melletti Béke Emlékparkban, arra azonban még nem volt példa, hogy a G7-országok vezetői együtt látogattak volna el a múzeumba.

BIDEN, Joe; VON DER LEYEN, Ursula; SCHOLZ, Olaf; SUNAK, Rishi; MICHEL, Charles; TRUDEAU, Justin; KISIDA, Fumio; MELONI, Giorgia; MACRON, Emmanuel
Joe Biden amerikai elnök (balról, majd az óramutató járásával megegyező irányban), Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának első napján, 2023. május 19-én
Fotó: Brendan Smialowski / Forrás: MTI/AP/AFP pool

Áttörés: az Egyesült Államok nem akadályozná a szövetségeseit, hogy F-16-osokat küldjenek Ukrajnába

Amerikai sajtóinformáció szerint a Biden-kormányzat jelezte az európai szövetségeseknek, hogy hajlandó engedélyt adni F-16-os vadászrepülőgépek ukrajnai exportjához. Adminisztrációs tisztviselők azonban jelenleg nem tudnak arról, hogy a szövetségesek hivatalosan kérték volna az F-16-osok exportját.

Számos európai ország rendelkezik F-16-os repülőgép-készlettel, köztük Hollandia, amely jelezte, hogy kész ezek egy részét Ukrajnába exportálni. Tekintettel a repülőgépbe beépített érzékeny amerikai technológiára, az Egyesült Államoknak jóváhagyást kell adnia a harmadik fél általi átruházáshoz.

A Yahoo News május 18-án arról számolt be, hogy az Egyesült Államok légierejének belső értékelése arra a következtetésre jutott, hogy mindössze négy hónapra lenne szükség az ukrán pilóták F-16-os típuskiképzésére, ami sokkal rövidebb időkeret, mint amire a Pentagon tisztviselői többször is hivatkoztak.

Orosz csapás Harkov régióban

Egy ember meghalt és ketten megsérültek az északkelet-harkovi régióban található Cirkuny falu elleni orosz csapásban – jelentette Oleh Szinjehubov, a terület kormányzója. A Telegramon kiadott közleményében azt írta, hogy az orvosok a helyszínen vannak, és ellátják a sérülteket. A jelentések szerint egy lakóépületet közvetlenül ért rakétacsapás.

Zelenszkij elutazhat a G7 csúcstalálkozóra

A hírek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen látogat el ezen a hétvégén a hirosimai G7 csúcsra - állítja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Bloomberg és a The Financial Times.

A hivatalos program szerint Ukrajna vezetője vasárnap szól a G7-ek vezetőihez videókapcsolaton keresztül – bár felmerültek a találgatások, hogy személyesen is megjelenhet.

Hirosimában is téma lesz Ukrajna

A G7-ek vezetői pénteken Hirosimában gyűlnek össze, a napirenden kiemelt helyen szerepel Ukrajna inváziója.

Az összejövetel előtt újságíróknak nyilatkozva egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a G7-ek legutóbbi erőfeszítései arra irányultak, hogy megzavarják Oroszország képességét a harchoz szükséges anyagok beszerzésében. Céljuk volt továbbá a szankciók kijátszására használt kiskapuk bezárása, az orosz energiától való nemzetközi függés további csökkentése, valamint Moszkva nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférésének szűkítése.

Ukrajna újabb légvédelmi rendszereket szeretne

A további légvédelmi rendszerek prioritást élveznek Ukrajna számára – mondta Volodimir Zelenszkij éjszakai beszédében. Az ukrán vezető szerint a támadódandárok "jó munkát végeznek", ahogy a légierő is.

Azt mondta: "A prioritásaink ezen a héten, a jövő héten és a közeljövőben további légvédelmi rendszerek, további rakéták, kiképzés és repülőgépek, valamint nagy hatótávolságú fegyverek. És ez teljesülni fog."

Gyémánttilalmi szankciók

Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette az Oroszország elleni új intézkedéseket, beleértve az orosz eredetű gyémántok, valamint a réz, az alumínium és a nikkel behozatalának tilalmát is. Az Egyesült Királyság új egyéni szankciókat is készít 86 személy és vállalat ellen, hogy további nyomást gyakoroljon az orosz elnökre és támogatóira.

A Downing Street hasonló szankciókat vár el a G7 többi szövetségesétől, köztük Németországtól, Olaszországtól és Kanadától, valamint az EU-tól.

Nagy-Britannia 2021-ben több mint 3 milliárd font értékben importált orosz gyémántot. Tavaly már szankcionálták az orosz állami tulajdonú Alrosa bányavállalatot.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. május 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 5411 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 18-án 20 ember, köztük 5 gyerek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában