Az egyházmegye-történet kincsei után kutatva

Fogl Krisztiánnal a megyei könyvtárban találkoztam először abban az évben, amikor egy nívós könyvtári szakmai rendezvényen előadóként, még végzős egyetemistaként mutatta be legújabb kutatásainak eredményét. A közönség számára megnyerő prezentációban egy olyan kuriózumnak számító témát boncolgatott, aminek feltárására ennyire fiatalon nem igazán vállalkoznak a kutatók. Azóta eltelt egy év, továbbra is kitart választott hivatása mellett, láthatólag eltökélt szándékkal alapozza meg szakmai jövőjét. A megfelelő felkészültséget kivárva szeretné álmait megvalósítani, és a választott kutatási területén eddig fel nem dolgozott témákat boncolgatni, tanulmányozni. A fiatalember ugyanis egyházmegye-történettel foglalkozik, minél mélyebben szeretne megismerkedni a vallás és az egyház társadalomtörténelmi szálain átfonódó irányvonalakkal is.

Fogl Krisztiánt középiskolás kora óta érdekli az egyházmegye-történet, kutatóként képzeli el a jövőjét Fotó: Jákói Bernadett

Krisztiánra veszprémi diákként a Padányi katolikus iskola gimnáziuma gyakorolt nagy hatást. Középiskolai tanulmányai alatt eszmélt fel arra, hogy Veszprémnek mennyire gazdag az egyháztörténeti kultúrája, amely az 1000 éves város fejlődését is jelentősen meghatározta. – A vallásos nevelés volt az a kincs, ami tanulmányaimat is elindította ezen a területen – kezdte a beszélgetést Krisztián. A mai napig hálás vagyok a tanáraimnak, akik felfigyeltek érdeklődésemre s e felé irányítottak. Világi általános iskolába jártam, de végül is az egyházi intézmény volt az a közeg, ahonnan sok útravalót kaptam.

2007-ben felvételizett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, ott történelem alapszakon kezdte el tanulmányait. Itt választotta az újkor történeti fakultációt, ahol egy vizsgatémával nyerte első betekintését az egyháztörténetbe, majd nyolc kurzus követte az elindulását. Egy jól sikerült vizsga nyitotta fel a szemét arra, hogy ezen a vonalon induljon el, és minden, ami a korszak jelentős eseményét jelentette, dolgozza fel. S ekkor a XVIII. század került előtérbe. 19 évesen a Veszprémi Érseki Levéltárban ismerkedett meg a kutatható forrásokkal, ideje és tanulmányai jelentős részét ott is töltötte. Harmadéves korában a piarista rend történetét boncolgatta, ebben a témában találkozott Volkra Ottó János püspök életével és munkásságával is. Több olyan terület is felszínre került, amire rájött, hogy valamennyi anyag bizonyos szinten feldolgozott már, s nem kevesebb tanulmányban is foglalkoztak a témával a korábban kutatók.

– Végül egyik jeles egyetemi tanárom, aki maga is egyháztörténész, felajánlotta, hogy készül egy lexikon azokról a papnövendékekről, akik felsőbb tanulmányaikat egy híres bécsi intézményben töltötték, és veszprémi érdekeltségűek voltak. Ekkor én a Veszprémi egyházmegyét kaptam kutatási célterületemnek, ahol hosszas levéltári források alapján dolgoztunk fel életrajzokat.

A kutatás, a lektorálás a mai napig tart. Krisztián Igyekszik oda is fordítani a figyelmét, mindamellett, hogy más feladatok is lekötik érdeklődését. Ennek a témakörnek a feltáró munkálatai alatt szembesült intézménytörténeti forrásokkal is: egyik nyári gyakorlata alatt készített egy tanulmányt a veszprémi Szent László lelkészség megalapítása és plébániai rangra emelése címmel, amit 2013 novemberében egy doktori konferencia keretében mutatott be. Egyre több olyan sikerélménnyel szembesült, ami arra ösztönözte, hogy a társadalmi viszonyrendszereket is mélyebben elemezze, különösen a XIX. század 1839–1855-ig tartó kényes korszak feldolgozásának erejéig.

– Kutatásaimat a jövőre nézve több egyházmegyére is szeretném kiterjeszteni, különösen a Dunántúlra. A társadalomtörténet, a vallás, a néprajz, ami nagyon közel áll hozzám. Elengedhetetlen ennek a feltárása. Évek óta saját kutatási témámat kerestem, a mai napig ebbe ásom bele magamat, annyira, amennyire az időm csak engedi. Ugyanis a napi kötelezettségeim ideiglenesen más felé irányítanak, jelenleg egy általános iskolában pedagógiai asszisztensként tevékenykedem. Tanulmányaimat a doktori képzés keretén belül szeretném folytatni, s erre a területre orientálódni a jövőben, a társadalmi viszonyrendszerek vizsgálatával.

Krisztián szakmai elképzeléseit a mai napig is egykori konzulens tanára támogatja. A fiatalember több tanulmánymunkát mondhat magáénak, fiatal kora ellenére olyan témákat boncolgat, amik eddig még feldolgozatlanok voltak az egyházmegye történetén belül. Jelenleg a XIX. századi magyar egyház- és társadalomtörténet a kutatási területe. Célja, hogy a feldolgozandó témákban kiemelkedjenek azok a társadalomkapcsolati szempontok, amelyekben érzékelhető, hogy a nagy történelmi események miképpen hatottak nemcsak egy nemzet szemléletformálására, hanem egy kicsi faluközösség gondolkodási módjára is, ezen belül a helyi plébános és a hívők mindennapi társadalmi, lelki kapcsolataira. Mert ez nemcsak a történelemben, hanem mai modern világunkban is nagyon fontos megvilágítást kell hogy kapjon – vallotta a fiatal kutató.