Az európai civilizáció alkonya?

Papp Sándor professor emeritus Temetnünk kell-e Európát? címmel írt könyvet, a kötetbemutatón Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora beszélgetett a szerzővel. A rektor elmondta, a professzor történelmi távlatokban vizsgálja Európa virágzásának és visszaesésének kérdését könyvében, így azt, hogyan tudott az elmúlt ötszáz évben Európa vezető szerepre szert tenni a világban, és most milyen veszélyek fenyegetik a kontinenst.

Gelencsér András rektor és Papp Sándor professzor a kötetbemutatón
Fotó: Balogh Ákos

Papp Sándor arról beszélt, az európai civilizációt három korszak lendítette előre az elmúlt fél évezredben: a reneszánsz, a reformáció és a felvilágosodás. Niall Ferguson brit történészre hivatkozva kiemelte, hat tényező – az egészséges versenyszellem, a tudományok fejlődése, a magántulajdon védelme, a közegészségügyi állapotok javulása, a fogyasztási javak, szolgáltatások mennyisége és minősége, valamint a munkafolyamatok szervezettségi szintje – tette elsősorban naggyá Európát. A professzor úgy látja, nem azon kell tűnődni, hogy vannak-e problémák, hanem azon, hogy a brit történész által felvázolt szempontok érvényesek-e manapság: ha nem, hogyan lehet megjavítani azokat, és olyan újabb tényezőket keresni, amelyek a megújulást szolgálhatják.

A tudós szerint Európa problémáit elsősorban az oldhatná meg, ha a kisközösségek szintjén indulna el változás, ami hosszabb távon hatással lehet a társadalom egészére is. A kötetben azt a kérdést is vizsgálja, a kereszténység hogyan veheti ki a részét a megújulásból. Kijelentette, a nemzetállami léthez fűzött álmok nem válhatnak valóra, és bár szerinte szükség van államokra, de azoknak elsősorban az egyetemes közjó megteremtésére kell törekedniük.