Bakonyi bencések, régészet és űrtechnika – 5 lenyűgöző, tudományos érdekesség (képek, videó)

A bakonyi látnivalók egyike a bencés monostor, ahol ma is több szerzetes él. Az elmúlt években többször is ásatásokat végeztek a rendház udvarában, és a régészet digitális lehetőségei révén született felfedezés. Így egy újabb olyan cikket írhatunk, ami arról szól, a mai technika hogyan vezet minket vissza a múltba. Nemrégiben víz alatti római kori villagazdaságnál végzett Veszprém vármegyei kutatásról számoltunk be, és arról, hogy több mint háromezer éves bronzkori ékszereket találtak a Bakonyban. Ezúttal a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor különleges tereiben leltünk tudományos érdekességekre. A Bakony szívében, ahol szent Gellért is remetéskedett.

Holo-rotorral nézhetünk be a királykriptába

A digitális megoldásokat, amiket a telefonban, a háztartási gépekben, az autókban, a repülőgépeken már használunk, a kutatások során is bevetik a tudósok. A régészek háromdimenziós felméréseket, szkenneléseket végezhetnek. Nem kell ásni már akkor sem, ha fémkeresőt alkalmaznak, nem kell megbolygatni a talajt, a leletet, de ennél jóval fejlettebb és pontosabb dokumentációt tesz lehetővé például a talajradar és a víz alá hasonlóképp benéző radar. 

Az úgynevezett fotogrammatikai felmérésen alapuló modellt, például a királykripta belsejét holo-rotor jelenítheti meg. Érzékelteti fotónk is, hogy úgy láthatjuk, ahogy egykor őseink, de a fényképezés során csak a rotor forgásának egy pillanatnyi állapota rögzíthető, viszont élőben teljes a kép.

A levegőből fénnyel láttak be a föld alá

A LiDAR egy fény alapú távérzékelés. Több millió lézerimpulzus révén – amit általában helikopterre, esetleg drónra szerelt készülék bocsát ki – adatgyűjtés történik, egyfajta szkennelés. Az eredeti talajfelszínt tudja ábrázolni a végeredmény és annak történeti rétegeit, akkor is, ha már erdő borítja a tájat. Belát a föld alá a lézer.

Uros apát és a radioaktív szénizotóp

A bencés monostoroknál folytatott régészeti feltárások során emberi maradványokat is találtak. A csontdarabokat antropológiai laborban archeogenetikai vizsgálatoknak vetették alá. Így családi történetek körvonalazódtak, nemzetségen belüli rokonsági viszonyokra derült fény. Uros apát csontjainak kormeghatározásában, beazonosításában pedig radiokarbonos laborban végzett radioaktív szénizotópos vizsgálat segített.

Griffmintás padlótöredék a középkori bencés templomból

Egy féltenyérnyi, hatszögletű, griffmintás padlótégla-töredék is előkerült a tavalyi feltárások során a bakonyi bencés monostor udvarán. A 12. századi kerámián felismerhető a griffábrázolás, azaz az oroszlántestű és sasfejű, szárnyas alak. A keveréklények megjelenítése tipikus a korabeli egyházi építészetben, a bakonybéli darabka valószínűleg az egykori templom padlóburkolatához tartozott.

Bakonyi felfedezés – Megrajzolták az egykori monostor alaprajzát

A bakonybéli a Magyar Királyság legkorábban létesült hat bencés monostorának egyike. Az elmúlt évek ásatásainak eredményeként meg tudták rajzolni egykori alaprajzát. A favázas rendház helyét is, amiben eleinte laktak a szerzetesek. Az Árpád-kori kerengőfolyosó feltérképezésében az előkerült szerzetessírok segítettek. 

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az egykori félbemaradt, módosult építkezés miatt nem a mai épületegyüttes alatt van a régi maradványa, hanem mellette, így szabadon tudtak kutatásokat végezni a régészek. A kerengőfolyosó jól felismerhető részei láttak napvilágot, azokhoz csatlakoztak a külső épületszárnyak, tipikus elrendezésben. A kerengőfolyosó itt is egy jellegzetes kolostornégyszög, úgynevezett kvadrum volt, a templom és a rendház mellett.