Törvényes forradalom volt

– Ha forradalomra gondolunk, azt sohasem gondoljuk törvényesnek, hanem éppen a létező törvényekkel szembefordulónak, egyfajta jogos lázadásnak, amellyel egy nép az igazság érdekében előtör a történelem színpadán. Kovács László azt bizonyította be a tihanyi bencés apátságban, hogy Európában egyedülálló módon a magyar 1848 törvényes forradalom volt.

Nemzeti ünnepünkön, március 15-én legtöbbször csak a Pest-Budán zajlott utcai forradalomról beszélnek, mondta, pedig forradalom nem csak az utcán szerveződhet, hanem, mint Pozsony példája mutatja – törvényes keretek között. Az ott ülésező utolsó rendi országgyűlés ugyanis a forradalom vívmányait azonnal törvénybe iktatta, s azokat a király szentesítette, elfogadta. Egyetlen európai államban sem sikerült ezt elérni, ahol forradalom zajlott 1848-ban.

Kovács László Csemadok-életműdíjas tanár, nyelvész, történész (Fotó: Toldi Éva)

A török hódoltság idejétől 1848-ig Pozsony volt az ország fővárosa, az országgyűlés is ott ülésezett. Az előadó nyomon kísérte a pozsonyi történelmi eseményeket. Rámutatott arra, hogy a forradalom központi követeléseinek okmánya, a Tizenkét pont szövege az Ellenzéki Kör programnyilatkozata alapján készült. A Bécsnek megküldött felirati javaslat szövegét március 3-án, a párizsi forradalom hírének hatására Kossuth Lajos ismertette a nép előtt. Március 18-tól április 7-ig 31 törvényt fogadott el az országgyűlés. E törvények megváltoztatták az akkori Magyarország társadalmát, emelte ki az előadó. Ilyen hatású nemzetformáló törvénykezés Szent István óta nem történt hazánkban. A törvényes forradalom eseményeit tovább kísérve Kovács László hangsúlyozta: Európában ebben a időben ilyen szellemi potenciával rendelkező kormány nem volt sehol. Minden miniszter a maga szakterületén kiválóságnak számított. Kiemelte többek között a pozsonyi születésű gróf Batthyány Lajos miniszterelnök személyét, és Esterházy Pál valós érdemeit. Pozsonynak a forradalomban betöltött szerepét igazságtalanul mellőzi a történetírás, érzékeltette, nem tudják azt sem, hogy itt alakult meg az első nemzetőrség, mint ahogy azt sem, hogy a bukás után Pozsony is a megtorlások helyszíne lett – Haynau főhadiszállása a prímáspalotában volt –, s e város is 13 vértanút adott a hazának, mint Arad.

1848, 1956, 1989 – adódik a késztetés az összehasonlításra, mondta a házigazda, dr. Korzenszky Richárd bencés perjel az előadás utáni beszélgetésben: „Mintha csak megelevenedett volna a rendszerváltozás az emlékidézéskor. Valami történt akkor, aminek újra meg kellett történnie, s ami nem történt meg még teljesen úgy, ahogyan kellett volna”.