Szenvedélyek hálójában - A Figaro házassága komolyra hangszerelve

A társulat visz életet Beumarchais bohózatába, a Figaro házasságába, amelynek klasszikus alapképlete máskülönben unott közhelygyűjtemény lenne. Valló Péter rendező elképzelése, miszerint komolyan kell játszani, kölcsönöz némi aktuális társadalmi töltést az előadásnak. Bár ez utóbbit  nagyon nem erőltetik, de azért van benne néhány kiszólás a sajtószabadságról, meg a "pártatlan" bírói ítélkezésről, de ezek nyilván nem korfüggők, a francia forradalom előtti időkben is aktuálisak voltak.
 
A komolyra hangszerelt Figaro házasságában Valló Péter elveti a vígjátéki sablonokat, a mindenáron nevettető bohózat jólbevált trükkjeit, így aztán nem marad más, mint a realista színjáték. A rendező figyelmének középpontjában a színész áll, a Petőfi Színház társulata kiváló tagjainak helyzetbe hozása. Így lesz a címszereplő Kőrösi Csaba jutalomjátéka az előadás. Őszinte egyszerűséggel jeleníti meg Figarót, az életrevaló kisembert, akit bár sokszor hátba vág a csapóajtó, sokszor padlóra küld az élet, nem adja meg magát, mindig talpra áll, küzd a kitűzött célért. Kőrösi Csaba igazi bohóctehetség, akinek mutatványain sírva nevet a közönség. Figarója kellőképpen nagyképű és korlátolt, lírai groteszk színpadi megnyilvánulásaiban egész kis sztoikus bölcselmek rejtőznek. Magához való ésszel és friss temperamentummal küzd a boldogulásért szerepbeli partnere, Susanne is.

Dobra Mara okos szolgálólánya egészségesen erotikus, van szexepilje, akárcsak férfiben Pindroch Csabának. A pesti sztár alakításában Almaviva szoknyabolond grófja bunkó szépfiú vastag arany nyaklánccal, köldökig kigombolt inggel. Ellenpontja  Trokán Anna hamvasan ártatlan, előkelően vérszegény grófnéja. De azért nem kell sajnálni a házasság igájába visszaterelt nőcsábász grófot, hiszen neje a darab végére hihetetlen tanulékonyságról tesz bizonyságot.

 
Az, hogy a szoknya és a nadrág körüli kergetőzés a Petőfi Színházban komollyá válik, az első jelenettől egyértelmű, amire ráerősít a mozgó rácsszerkezetből kialakított színpadtér. Engem börtönre emlékeztet, illetve némi szabad asszociációval a konvenciók és érzelmek fogságában vergődő emberekre is gondolhatunk. Ez a rácsszerkezet összeszűkül vagy szétnyílik a szereplők szubjektív érzéseinek illetve az objektív körülmények hatására.
 
Érzelmeinek foglya Marcellina, a vénkisasszony is, aki már az ördöghöz is férjhez menne, csak férfi legyen. Bajcsay Mária teljes komolysággal hozza a figurát, olyannyira, hogy csaknem sírva fakadunk amikor a kiszemelt férj jelöltben, Figaróban felfedezi lányfejjel szült, eltitkolt gyermekét. Úgy érzem, egy fokozattal feljebb kellene kapcsolnia a tragikum adagolását, hogy kellőképpen túlzó legyen ahhoz, hogy nevetni tudjunk rajta. Kedves, hetyke siheder Horváth Zoltán Cherubinja. A többi szereplőnek: Nyirkó István (Bartolo), Bécsi Kamilla (Fanchette), Kiss Jenő (Antonio), Baranyi Péter (Bazilio), Tóth Loon (Don Gusman) korrekt epizódalakítások jutottak.

Valló Péter rendezése hitvallás az emberi küzdelem mellett. Azt üzeni: az élet szép és a küzdelem meghozza gyümölcsét. Gondűző, szórakoztató, polgári színház.

Forgách András újrafordításában

Forgách András fordításában játssza a Petőfi Színház társulata a Figaro házasságát. Valló Péter rendezőnek azért esett rá a választása, mert ez a legkevésbé kacskaringós, a legkevésbé vígjátékosan poénkodó, ezért illik a komolyra hangszerelt játékkompozícióhoz. Nyelvezete szinte köznapi, könnyen érthető és könnyen mondható.