Híd a múlt és jelen közt

- Úgy tudom, hogy a veszprémi kötet sikert aratott, nemcsak a diákok, a felnőttek is szívesen forgatták.

- Elsősorban veszprémi diákoknak szántam, ők fele áron megvásárolhatták. De mint hallottam, a felnőtteket is érdekelte a kötet, a Művészetek Háza a saját intézményeiben forgalmazta, így sokan hozzájuthattak. Arra a munkára 2007 nyarán kezdtem el a felkészülést, egy tanulmányt írtam arról, hogyan dolgoznám fel a város kultúrtörténetét. Megkaptam a megbízást. Augusztusban kezdtem el a munkát, és a könyv tavaly ez idő táj jelent meg.

- Most miért éppen Esztergomra esett a választása?

- Tavaly ősszel Helytörténet az oktatásban címmel konferenciát rendeztek a Veszprém Megyei Akadémiai Bizottság székházában, és ezen bemutatták a veszprémi könyvemet. A konferencián az esztergomi önkormányzattól is jelen voltak, nekik már megjelent egy kötetük Szent István városa - Esztergom története címmel. Ezt az általános iskolákban használják a helytörténet tanításához. Megismerték az én kötetemet is, és tetszett nekik. Egy hét múlva felhívtak telefonon, hogy a polgármester úr szeretne megbízni az esztergomi helytörténeti könyv megírásával, szerkesztésével, amelyet középiskolásoknak szánnak.

- Ismét egy év alatt készült el a hatalmas munkával. Nyilván rengeteg anyagot kellett átnéznie. Igaz, ezúttal szerzőtársakkal dolgozott. 

- Először féltem a megbízástól, ugyanis a veszprémi könyv is nagyon lekötött, nem sok időm maradt a családra, naponta 10-12 órát dolgoztam rajta. Az esztergomi kötet írásakor reggel nyolc órától általában este tízig ültem a számítógép előtt, vagy olvastam a forrásmunkákat. A családom biztatott, vállaljam el a munkát, nem szabad visszautasítani. Akkor nyugodtam meg, amikor megtudtam, hogy két esztergomi gimnáziumi tanár, Gergely Endre és Peragovics Ferenc már öt éve gyűjti az anyagot egy helytörténeti kötethez, de nincs idejük megírni. Megkerestem őket és úgy éreztem, jól együtt tudunk dolgozni. Valóban, ideális munkakapcsolat alakult ki velük.

- Milyen elvek szerint osztották fel egymás között a feladatokat?

- Ez a kötet is az őskorral kezdődik, és napjainkig felöleli a történteket. Felvezetésként a földrajzi környezetet mutatjuk be. Minden fejezet megírása előtt elmentem Esztergomba, összegyűjtöttük az anyagot és felosztottuk a konkrét témaköröket. Közösen írtuk a fejezeteket, persze az arányok változtak. Mielőtt a szerzőtársaimmal egyeztettem volna, megkerestem a lektorokat. Ők célirányosan megmondták, hogy milyen forrásokat kell felhasználni. Az alapműveket rögtön az elején összegyűjtöttem, Esztergomból mintegy 100-150 kötetet hoztam magammal kölcsönben, s ezek persze cserélődtek. Mindegyikben az adott kort és témát kerestem. A Balassa Bálint Múzeum igazgatója a török korig vállalta, majd tőle a megyei levéltár igazgatója vette át a lektori teendőket, de a prímási levéltár igazgatója is a rendelkezésünkre állt. A pedagógiai lektor pedig az ELTE egyik tanára volt. Nagyon sok segítséget kaptam az esztergomi múzeumtól, a levéltártól és a könyvtártól.

- Hogyan épül fel a kötet szerkezete?

- Első része - a veszprémiez hasonlóan - a tanításhoz egy törzsanyag, leírjuk, bemutatjuk lényegre törően az adott kort. De nemcsak a történelmét, hanem a gazdaságtól kezdve a művelődéstörténeten át a zene, az irodalom, a művészet is megjelenik. A hangsúlyok természetesen változnak. A kötet második részében szemelvénygyűjtemény található, rengeteg érdekes történet, forrásanyag szerepel benne, némelyik kuriózum, még nem publikálták őket. Idézetek, céhlevelek, szerződések, urbáriumok láthatók, olvashatók. Mintegy 700 fotó illusztrálja a könyvet, ezek jelentős részét Mudrák Attila, a Keresztény Múzeum és a Prímási Levéltár fotósa készítette. A veszprémi kötet 300 oldalas, ez 430 oldalas lesz, szintén A/4-es formátumban. A vaskos kötet ennek ellenére jól kezelhető majd. Feladatokat is tartalmaz, amelyek segítik a pedagógusok munkáját. Aki Esztergom és környéke iránt érdeklődik, annak izgalmas olvasmányt nyújt. A fejezetek a címek mellett egy-egy idézettel, mottóval és más-más - az adott korra jellemző - emblémával kezdődnek.

- A mai szlovák területtel hogyan foglalkoztak? 

- Az Ister-Granum Eurorégióig elmegyünk a történetben, ez gyakorlatilag az egykori vármegye - annál valamivel nagyobb - területét érinti, gazdasági és kulturális együttműködést jelent. A szlovákok történetével egyébként már foglalkozunk a népvándorlás korában. Ott is találunk olyan nézeteket, amelyeket történészek vitatnak, de a szemelvényekben szlovák történészektől vesszük a forrásokat, éppen azért, hogy a konfliktusokat elkerüljük. A Trianon utáni időszakkal nagyon sok feszültségteli esemény foglalkozik a kötetben. Mindenütt tárgyilagosságra törekedtünk, korrekt ismeretanyagot közlünk, amiről tudni kell mind a két oldalon. Jó, ha a fiatalok is tisztában vannak az elmúlt időszak történelmével. A híd történetét azért dolgoztuk fel az utolsó fejezetben, mert szimbolikus jelentéssel bír. A Duna déli és északi partját köti össze, és remélhetőleg a sok feszültség után a megbékélés felé vezet.