Japán - Háromezerszeres sugárzás a tengervízben az atomerőműnél (frissülő hír)

A március 11-i japán földrengésben és szökőárban megsérült atomerőműtől főként délre, a megrongálódott reaktoroknál mértek erősebb sugárzást a tengerben, legutóbb vasárnap ott a jód 131-es izotópjának a mértéke csaknem  kétezerszerese volt a határértéknek. Most is a Fukusima-1 első blokkjától 300 méterre délre vett vízmintákat vizsgálták.  
Az atomreaktorok biztonságát felügyelő japán bizottság helyettes főigazgatója, Nisijama Hidehiko szerint a nyolc nap felezési idejű 131-es jódizotópnak ez a szintje nem jelent veszélyt az emberekre, mert az atomerőmű 20 kilométeres körzetéből kiköltöztették a lakosságot, s a körzetben nem folytatnak halászatot.
A szakemberek mérései szerint ugyanakkor az egyes reaktor alagsorában felére csökkent a vízszint. 
A fukusimai egyes számú atomerőműben (Daiicsi) kialakult válsághelyzetet vitatta meg szerdai telefonbeszélgetése során Kan Naoto japán kormányfő és Barack Obama amerikai elnök - jelentették be Tokióban és Washingtonban. A március 11-i földrengés és szökőár óta ez már a harmadik telefonbeszélgetése a két vezetőnek, s Obama most is az Egyesült Államok együttműködéséről és támogatásáról biztosította Tokiót a természeti csapás következményeinek leküzdésében.  

Oroszországot elérte a japán atomerőművek sugárzása, Csernobilt megnyitották a turistáknak

Az orosz meteorológusok szerdán közölték, hogy az orosz Távol-Keleten is regisztráltak jód 131-es izotópot, de minimális, veszélytelen mértékben. A tisztiorvosi hivatal szerint azonban a Fukusima japán atomerőműből eredő nukleáris részecskék nem érték el Oroszországot, és megerősítették, hogy megvizsgálnak minden olyan közlekedési eszközt, személyt és szállítmányt, amely abból az irányból érkezik.

Ugyanakkor közeledik a csernobili atomerőmű balesetének 25. évfordulója, s ez alkalomból bejelentették, hogy a térséget megnyitották az idegenforgalom számára. 
Az Ukrajnában lévő Csernobil körüli zárt övezetbe vezető utakat a legnagyobb ukrán utazási irodák értékesítik, s a hírek szerint a külföldi turisták körében igen nagy az érdeklődés. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap beszámolója szerint a térséget szemmel láthatóan készítik fel az évfordulós ünnepségekre, de változatlan az ellenőrzés a zóna határán. A területen a sugárzás mértéke a természetes háttérsugárzás mintegy kétszerese.
Csernobilban van valami élet, de Pripjatyban az útburkolatok porladnak, a növényzet mindent beborít, a falakon még a szovjet idők politikai plakátjai láthatók, és Pripjaty szakértők szerint még legalább 200 évig halott város marad. 
A tervek szerint 2015-re kell felépülnie az erőmű IV. blokkját körülvevő új szarkofágnak, s csak azután láthatnak hozzá a nukleáris fűtőelemek eltávolításához. 
Kijevben bejelentették: az új szarkofág építési költsége a 90-es években tervezetthez képest mintegy 200 millió dollárral magasabb és 990 millióra emelkedett. A költségeket két e célra létrehozott alapból fedezik, amelyekből már eddig is több mint 500 millió eurót költöttek el. Április közepén azonban Kijevbe várják az adományozókat, s az EBRD már bejelentette, hogy a felajánlott összeg 25 százalékának megfelelő pénzzel támogatja majd az építkezést. 
Ukrajnában egyebek mellett megvizsgálják és lehetőség szerint javítani szándékoznak a likvidátorok - a következmények felszámolásában résztvevők - lakáskörülményeit, megemlékezéseket tartanak az iskolákban és a városokban, és megjelent egy könyv "Csernobil: tragédia, diadal, figyelmeztetés" címmel. 
A Moszkvában élő mintegy 15 ezer likvidátor, valamint az evakuáltak és a katasztrófaövezetből önként távozottak egyszeri anyagi juttatásban részesülnek az évfordulón, az orosz ortodox egyház pedig országszerte megemlékezik Csernobil áldozatairól. 
A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án történt baleset a maga nemében az eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófa volt az emberiség történetében. A máig vitatott hivatalos adatok szerint a baleset utáni első három hónapban 31 ember vesztette életét, s a sugárszennyezés 15 év alatt kimutatott következményei 60-80 ember halálát okozták. Úgynevezett sugárbetegséget 134 személy szenvedett el, és az erőmű 30 kilométeres körzetéből több mint 115 ezer embert evakuáltak. A következmények felszámolásában több mint 600 ezer ember vett részt.

OLDALTÖRÉS: Fukusimától északra egy másik atomerőmű is aggasztja a helybelieket

Fukusimától északra egy másik atomerőmű is aggasztja a helybelieket

Fukusimától északra egy másik atomerőmű is aggasztja a helybelieket

Fukusimától északra egy másik atomerőmű is aggasztja a helybelieket

Onagava - A súlyosan sérült Fukusima-1 japán atomerőműtől 120 kilométerre északra egy másik, ugyancsak károkat szenvedett atomerőmű környékén élőket is aggasztja a kialakult helyzet, és sokan arra készülnek, hogy elhagyják a térséget.

A szigetország északkeleti részén lévő Odzsika-félszigeten létesített onagavai erőművet korlátozottan rongálta meg a március 11-i földrengés és szökőár, a felcsapó lángokat gyorsan eloltották. Az erőművet üzemeltető Tohoku Electric Power illetékesei hangsúlyozzák, hogy a reaktorok nem jelentenek veszélyt, a radioaktív szennyezettség viszonylag alacsony, a nukleáris fűtőanyag hőmérsékletének szabályozását ellenőrzik. 
A jelek szerint azonban a megnyugtatásra szánt nyilatkozatok nem csökkentik a lakosok többségének aggodalmát, akik egy "másik Fukusimától" rettegnek.
Onagaván 15 méteres magasságot is elérő hullám söpört végig a földrengés után, aminek következtében házak dőltek össze, és vonatok siklottak ki.

OLDALTÖRÉS: Új biztonsági eljárások az atomerőművekben

Új biztonsági előírások az atomerőművekben

A japán atomerőműveknek egy hónapon belül ki kell dolgozniuk a biztonság fokozását célzó terveket, amelyek még erőteljes szökőárak esetén is szavatolnák az erőművek zökkenőmentes működését - jelentette szerdán a japán média.

A japán gazdasági minisztérium a közeljövőben ilyen értelmű utasítást ad az összes japán atomerőműnek. A tárca szerint biztosítani kell a reaktorok hűtőrendszerének áramellátását abban az esetben is, ha működésképtelenné válnak a pótáramforrásként szolgáló dízelgenerátorok.
   
A március 11-i pusztító erejű földrengés után derült ki, hogy az 54 japán atomreaktor közül egy sem lenne képes ellenállni egy tízméteres hullámokkal támadó szökőárnak, a korábbi vészforgatókönyvekben ilyen eshetőséggel nem számoltak.
   
Kaieda Banri gazdasági miniszter a tévében is közvetített szerdai sajtóértekezletén elmondta, hogy a katasztrófához vezető folyamatok és hibák elemzése után ragaszkodnak az összes működő reaktor azonnali ellenőrzéséhez. Egy hasonló nukleáris baleset elkerülése érdekében pedig intézkedési tervet kell kidolgozni.
   
A jelenleg leállított és építés alatt álló atomerőműveket nem lehet majd üzemeltetni anélkül, hogy előzőleg ellenőrizték volna. A miniszter ezenkívül követelte, hogy tartsanak gyakorlatokat a rendkívüli helyzetek felszámolásán dolgozó egységek felkészítésére.
   
Bocsánatot kért a japán néptől a Fukusima-1 atomerőműben történtekért Kacumata Cunehisza, a létesítményt üzemeltető vállalat, a Tepco igazgatótanácsának elnöke. "Az energiablokkok épületeiben történt robbanások, a radioaktív szennyeződés riadalmat és zavart okoztak, továbbá nagy nyugtalanságot. Mindezért bocsánatot kérek" - mondta.
   
Kacumata elkerülhetetlennek nevezte a Fukusima-1 balesetet szenvedett első négy reaktorblokkjának felszámolását. Hozzátette, hogy a két megmaradt - 5-ös és 6-os - reaktorblokk állapota jelenleg stabil. Ezeknek a reaktoroknak, valamint a Fukusima-2 atomerőműnek a működtetéséről kikérik a kormány és a helyi lakosok véleményét.
   
A Tepco igazgatótanácsának elnöke végezetül megígérte: mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék azokat a veszteségeket, amelyek a lakosságot és az ipart érték az atomerőműben történtek miatt.

Különleges burkot kapnak a Fukusima-1 sérült reaktorai

OLDALTÖRÉS: Kórházba került a fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat elnöke

Kórházba került a fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat elnöke

Magas vérnyomással és erős szédülés miatt kórházba szállították a megsérült fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco elnökét - közölte szerdán a vállalat szóvivője.
A japán média szerint a 66 éves Simidzu Maszataka két hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt, de vállalata illetékesei cáfoltak a lemondásáról szóló híreszteléseket. Közölték, hogy Simidzu március 16-a óta hivatalosan betegszabadságon van kimerültség miatt. Simidzu nem vett részt a vállalat és a kormány által létrehozott válságstáb ülésein, de minden nap megjelent a munkahelyén, hogy meghallgassa a fukusimai atomerőművel kapcsolatos jelentéseket.
Március 15-én - négy nappal a japán földrengés és szökőár után - Kan Naoto japán miniszterelnök keményen bírálta Simidzut és a Tepco vezetőit amiatt, hogy későn reagáltak a balesetre, és halogatták a hatóságok tájékoztatását a baleset mértékéről és jellegéről. Egyesek biztosra vették, hogy Simidzu ilyen helyzetben lemond az energetikai cég elnöki tisztségéről.

Kórházba került a fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat elnöke

Magas vérnyomással és erős szédülés miatt kórházba szállították a megsérült fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco elnökét - közölte szerdán a vállalat szóvivője.
A japán média szerint a 66 éves Simidzu Maszataka két hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt, de vállalata illetékesei cáfoltak a lemondásáról szóló híreszteléseket. Közölték, hogy Simidzu március 16-a óta hivatalosan betegszabadságon van kimerültség miatt. Simidzu nem vett részt a vállalat és a kormány által létrehozott válságstáb ülésein, de minden nap megjelent a munkahelyén, hogy meghallgassa a fukusimai atomerőművel kapcsolatos jelentéseket.
Március 15-én - négy nappal a japán földrengés és szökőár után - Kan Naoto japán miniszterelnök keményen bírálta Simidzut és a Tepco vezetőit amiatt, hogy későn reagáltak a balesetre, és halogatták a hatóságok tájékoztatását a baleset mértékéről és jellegéről. Egyesek biztosra vették, hogy Simidzu ilyen helyzetben lemond az energetikai cég elnöki tisztségéről.

Kórházba került a fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat elnöke

Magas vérnyomással és erős szédülés miatt kórházba szállították a megsérült fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco elnökét - közölte szerdán a vállalat szóvivője.
A japán média szerint a 66 éves Simidzu Maszataka két hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt, de vállalata illetékesei cáfoltak a lemondásáról szóló híreszteléseket. Közölték, hogy Simidzu március 16-a óta hivatalosan betegszabadságon van kimerültség miatt. Simidzu nem vett részt a vállalat és a kormány által létrehozott válságstáb ülésein, de minden nap megjelent a munkahelyén, hogy meghallgassa a fukusimai atomerőművel kapcsolatos jelentéseket.
Március 15-én - négy nappal a japán földrengés és szökőár után - Kan Naoto japán miniszterelnök keményen bírálta Simidzut és a Tepco vezetőit amiatt, hogy későn reagáltak a balesetre, és halogatták a hatóságok tájékoztatását a baleset mértékéről és jellegéről. Egyesek biztosra vették, hogy Simidzu ilyen helyzetben lemond az energetikai cég elnöki tisztségéről.