Aláírta a szlovák államfő a magyar tiltakozást kiváltó nyelvtörvényt

A június 30-án elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény-módosítás a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. 

Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
    
Bajnai Gordon miniszterelnök július elsején - egy nappal az elfogadás után - úgy nyilatkozott, hogy a szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is.
    
A két ország közötti alapszerződés és több nemzetközi szerződés betűjével és szellemével is több helyen ütközik a jogszabály - hangsúlyozta a miniszterelnök egy akkori sajtóértekezleten.
    
Július 3-án Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az Európa Tanács liberális frakcióvezetője levélben fordult több európai fórumhoz azzal a céllal, hogy Szlovákia vonja vissza a törvényt.
    
Két nappal később, július 5-én Kóka János közölte,  négypárti egyeztetést kezdeményez a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy közösen találjanak megoldást a nyelvtörvény visszavonására, mielőtt az szeptember 1-jén hatályba lépne.
   
Időközben Szili Katalin házelnök is megszólalt az ügyben, és a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában július 7-én azt mondta, példátlannak tartja, amit Szlovákia tett a nyelvtörvény ügyében. Hangsúlyozta, hogy a törvény ellen erőteljesen fel kell lépni.
    
A Kóka János kezdeményezte találkozó először szakértői szinten jött létre. A múlt szerdai tanácskozás után a szabad demokraták frakcióvezetője újságíróknak azt mondta, hogy a parlamenti pártok szakértői "közel állnak egymáshoz" abban, hogy nem a magyar-szlovák viszonyt akarják kiélezni, hanem a megoldás irányába szeretnének elmozdulni diplomáciai és politikai eszközökkel.
    
Kedden a magyar parlamenti pártok ifjúsági szervezeti tiltakoztak közös nyilatkozatban a szlovák nyelvtörvény ellen Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt. A négy ifjúsági szervezet jelen lévő képviselői aláírták, majd a követség postaládájába bedobták a közös álláspontjukat tartalmazó nyilatkozatot. 

A dokumentumban megállapítják, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása "súlyosan sérti az európai normákat; nincs összhangban a nemzetközi szervezetek ajánlásaival", az 1995-ös szlovák-magyar alapszerződéssel, és Szlovákia alkotmányával sem.
    
A parlamenti pártok frakcióvezetői, illetve frakcióvezető-helyettesei végül e hét szerdáján ültek tárgyalóasztalhoz, ahol egy közös, négypárti nyilatkozattervezetet fogalmaztak meg, amelyben rögzítik: a magyar parlamenti pártok felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, azok ugyanis ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel.
    
A törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértés a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása - olvasható az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP országgyűlési frakciójának képviselője által megfogalmazott dokumentumban.
    
A szerdai, több mint kétórás, a házelnöki dolgozószobában zárt ajtók mögött tartott tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke közölte: nemzetközi fórumokon is egyeztet és lépéseket tesz a következő hetekben azért, hogy a szlovák nyelvtörvény diszkriminatív rendelkezéseit visszavonják. 

Hozzátette: az ügyben az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa július 22-ére találkozót szervezett, ahol a kormány is ott lesz.
    
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője úgy fogalmazott: a szlovák szabályozás olyan mértékben ellentétes az Európai Unió és az Európa Tanács szellemiségével, hogy e szabály életbe lépésével lényegében "Szlovákia kiírja magát az EU-ból és az Európa Tanácsból".
    
Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke közölte: egy kisebbséget leszavazni mindig a többség gyengeségét mutatja.
    
A fideszes Balla Mihály - aki a közös sajtótájékoztatón fejtette ki álláspontját - emlékeztetett: néhány hónappal ezelőtt, a külügyi bizottságok esztergomi találkozóján már bebizonyosodott, milyen erőt jelent a parlamenti pártok közös fellépése.
    
Rubovszky György (KDNP) - mint a magyar-szlovák Interparlamentáris Unió magyarországi baráti tagozatának elnöke - közölte: ők is keresik a lehetőséget, hogyan tudnának a szlovákiai "kisebbségellenes akció" ügyében fellépni.
    
A politikusokon túl az egyházak is kifejezték tiltakozásukat a jogszabállyal kapcsolatban. A négy magyarországi történelmi egyház közös nyilatkozatban kérte a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy az európai testületeknél tegyenek meg mindent a szlovák nyelvtörvény visszavonásáért.
    
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői aggasztónak tartják, hogy Szlovákiában a közelmúltban elfogadott államnyelvtörvény értelmében büntetni lehet a magyar nyelv használatát - írták a történelmi egyházak közös nyilatkozatukban, amelyet július 8-án juttattak el az MTI-hez.
    
Álláspontjuk szerint a törvény súlyosan sérti a Szlovákiában kisebbségben élők jogait, és nagyban nehezíti mindennapjaikat.