Obama Buchenwaldban - A holokauszt tagadása durva hazugság

Buchenwaldban 1937 júliusa és 1945 áprilisa között összesen mintegy 250 ezer embert tartottak hosszabb-rövidebb ideig fogságban, közülük csaknem 60 ezren haltak meg. A foglyok között előbb a náci rezsim politikai ellenfelei, később mindenekelőtt zsidók, szintik és romák, homoszexuálisok és hadifoglyok voltak szerte Európából. A tábort - ahol Kertész Imre is raboskodott - 1945. április 11-én az amerikaiak és a rabok közösen szabadították fel.

Az amerikai elnököt a kancellár mellett az egyik túlélő, Elie Wiesel, az Egyesült Államokban élő Nobel-békedíjas író kísérte végig a volt tábor területén. Együtt tekintették meg az egykori krematóriumot s néhány mementóként meghagyott barakkot. A 80 éves Wiesel Kertész Imrével együtt Buchenwald foglya volt, akárcsak magyar származású édesapja, aki a táborban halt meg. 

Obama és Merkel egy-egy szál fehér rózsát helyezett el a náci rezsim áldozatainak emlékhelyén, majd beszédet mondott. A német kancellár hangsúlyozta, hogy fejet hajt valamennyi áldozat emléke előtt, s kijelentette: a nácik által elkövetett tömeggyilkosságokra való emlékezés Németország történelmi  kötelessége. A kancellár köszönetet mondott azoknak, akik megszabadították Németországot a nemzetiszocializmustól. Hazája alapvető kötelességének nevezte annak megakadályozását, hogy a náci rezsim által elkövetett bűncselekmények, a holokauszt megismétlődhessenek, s alapvető  felelősségként említette az antiszemitizmus, a szélsőségesség és általánosságban a terror minden formája elleni kiállást.

Az amerikai elnök leszögezte: Buchenwald, az ott történt szörnyűségek a legjobb bizonyítékot jelentik arra, hogy a holokauszt tagadása durva hazugság. Merkelhez hasonlóan hangsúlyozta az emlékezés, az állandó éberség fontosságát annak érdekében, hogy a történtek soha ne ismétlődhessenek meg. Obama állást foglalt az antiszemitizmus és az intolerancia minden formája ellen.

Rendkívül személyes hangú beszédében az amerikai elnök köszönetet mondott Merkel kancellárnak és általánosságban a német népnek az emlékezés kultúrájáért, azért a magatartásért, amellyel igyekszik feldolgozni múltját. Obama mindezt példamutatónak nevezte.

Beszédet mondott a 80 esztendős Elie Wiesel is, aki arra figyelmeztetett, hogy a világ még mindig nem tanult Buchenwald leckéjéből, a gyűlölet, a fajüldözés és a terror még mindig áldozatokat követel.

Az elnök Buchenwaldból a Rajna-Pfalz tartományban lévő ramsteini amerikai katonai támaszpontra, onnan pedig a landstuhli katonai kórházba utazott tovább. A kórházban elsősorban Irakban és Afganisztánban súlyosan megsebesült amerikai katonákat kezelnek.
(MTI)