Talajtörés okozta az iszapkatasztrófát: büntetőeljárás kezdeményezhető Kepli Lajos ellen

A három éve kezdődött tárgyalások után ma már tisztán látszik, a tragédiát talajtörés okozta, állítják egybehangzóan a szakértők. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az 1700-as években a gát sarka alatt folyt a Torna-patak!

Sokáig emlékezetes fekete nap marad 2010. október 4-e három település életében. A vörösiszap-katasztrófa nagyon mély sebeket ejtett Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely lakóin. A fájdalmak lassan enyhülnek. A felelősök keresése a bíróságon három éve tart. Az ügyészség a minap több pontban is enyhítette a tragédia nyomán indult büntető-eljárásban a vádiratot. Korábban halált okozó veszélyeztetés volt a vád, ma már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó veszélyeztetésről beszélünk. Ennek kapcsán Kepli Lajos, a Jobbik politikusa a közelmúltban sajtótájékoztatót tartott, és súlyos kritikával illette az eljárást. E nyilatkozatával másokat is megszólalásra késztetett.

- Menet közben gyakran felmerül, nyilatkozzon-e az ember egy adott ügyről, avagy sem. Én annak a híve vagyok, egy ügyet a bíróság előtt kell megvívni, ott kell megnyerni. Ennek megfelelően a folyamatban lévő bizonyítás külön elemeiről sem sportszerűnek, sem célszerűnek nem tartottam beszélni a nyilvánosság előtt. Ha azonban a politika oldaláról, egyébként megalapozatlan támadás éri a helyzetet, kötelességemnek érzem, hogy megszólaljunk – nyilatkozta a Naplónak Bánáti János, a per elsőszámú vádlottjának vezető védője, aki az évek óta tartó hallgatást lapunknak törte meg.

- Az embereket a tragédia napja óta az foglalkoztatja, miért következett be mindez. Három éves tárgyalássorozat után lehet már tudni az okokat?

- Ezzel kapcsolatban a vádirat a következőt mondja: talajtörés miatt történt a gátszakadás.

Bánáti János az asztalon roskadozó irathalmazhoz lépett. Az egyik dossziéból idézett: A gátfal átszakadását a nyírószilárdság szempontjából elsődlegesen a kedvezőtlen altalaj megléte okozta. Ez év júliusára öt geotechnikus egyöntetűen állítja, hogy az elsődleges tönkremenetel az észak-nyugat saroknál levő altalajban keresendő.

- Mindez közérthetően a következőket jelenti – magyarázta az ügyvéd. - Az északnyugati sarok alatt agyagtalaj feküdt. Ez közvetlenül érintkezett a gáttest aljával. Ez az altalaj a betöltött anyaggal, vagyis a vörösiszappal az ügyészség szerint reakcióba lépett, ennek következtében az agyag meggyengült. 4 geotechnikai szakértőt, és egy geotechnikai tanút hallgatott meg a bíróság, több mint 30 napban. Mindegyikük álláspontja az volt, hogy talajtörés történt!

- Mégis a gát sarka szakadt ki

- Ahogy a kazettában tervszerűen nőtt az anyagmennyiség, értelemszerűen úgy terhelte egyre jobban a gátat, és ezen keresztül a talajt is. Amikor a talaj már nem bírta a nyomást,  megroppant, ami kihatott a gáttestre. Nem a gáttest ment tönkre először, ezt az ügyészség sem állítja!

A bíróságon az is kiderült, hogy a gátat szabványnak megfelelően másfélszeres biztonsággal tervezték. Tehát amekkora terhelést az előírások szerint maximálisan kaphatott a gát – október 4.-én még nem voltunk ebben a helyzetben -, annak a másfélszeresénél sem szabadott volna átszakadnia!

- Tudták, hogy ez az agyag itt van, mégis ide tervezték a kazettákat?!

- A bírósági iratokból – és erre a bírónő többször is rákérdezett – egyértelműen kiderült, a tározót úgy tervezték, hogy tudták, az agyag ott van és vörösiszap kerül bele. A hatósági engedély és a tervezés is erre az anyagra szólt! Azt azonban látni kell, hogy az agyag e tulajdonságát, a reakcióját tervezéskor senki nem tudta, és nem is sejtette.

Bánáti János az állításait iratokkal bizonyította. Nem ez a teljes peranyag 
Fotó: Tremmer Tamás

- Mondok mást is: A szakértők csak a napokban hoztak egy 1700-as évekből származó katonai térképet, amelyen a Torna-patak nyomvonala éppen átment a kazetta észak-nyugati sarka alatt! A bíróságon a régi patakmedret rávetítették a gátra, a látottak önmagukért beszéltek! Ezt a tényt a tervezéskor szintén nem vették figyelembe!

- Sokan – köztük Kepli képviselő is – azt állítják, hogy a kazettákat túltöltötték, ez okozta a tragédiát. Ezt is cáfolja?

- Az eredeti és a módosított vádiratok egyikében sincs szó túltöltésről! (Lapunk munkatársa erről személyesen is meggyőződhetett, amikor betekintett az iratokba. - a szerk.) A hatóság és a szakértők a bíróság előtt egybehangzóan állították, a X-es kazetta az engedélye szerint a 216-os Balti magas szintig volt tölthető. Ez egy jogi kategória, megszabták, hogy ennél több (akár köbméterben, akár méterben) nem lehet, ez tiltott. Ha ezt túllépik, az egyértelmű ok-okozati összefüggés lehetne. De erről az ügyész sem beszél. Október 4-én, a tragédiakor a betöltési szint 215,88 volt, tehát határ alatti.

Az igaz, hogy a nagy mennyiségű folyadék volt a tározón, de ennek az elhelyezése nem ütközött jogszabályba, sem hatósági előírásba. Ahogy a szakértői csoportok (technológiai és geotechnikai) egymástól függetlenül is megfogalmazták, a technológia, a kiporzás megakadályozása miatt mindent összetéve ennyi víznek kellett lenni a kazettán.

A vádirat szerint 853 ezer köbméter folyadék hagyta el a kiszakadt kazettát. A szakértő azt mondta, hogy 912 ezer köbméternek kellett rajta lennie, ha a hatósági előírásoknak eleget akartak tenni. Mindez szintén azt bizonyítja, hogy szó sem lehet túltöltésről!

- Visszatetszést szült, amikor a cég vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a vörösiszap nem veszélyes anyag, miközben maró folyadékról van szó

- Jogilag két különböző dolog a veszélyes hulladék és a veszélyes anyag.  A X-esen levő vörösiszap veszélyes anyag, maró hatású. A vörösiszappal kapcsolatos ismeretanyag 1999 óta a hatóság rendelkezésére állt, erről több hatósági tanú nyilatkozott is. Ez az anyag nem minősül veszélyes hulladéknak, erről a környezetvédelmi hatóság fél tucat tanúja, hulladék- és technológiai- és környezetvédelmi szakértők több száz órán keresztül bizonyítottak. Egyébként a Mal Zrt. egységes környezethasználati engedélye tartalmazza az anyag összetételét. Ez egy nyilvános dokumentum, bárki hozzáférhetett. A bírósági tárgyalásokon egyértelműen kiderült, a polgármestereknek ismerniük kellett az anyag tulajdonságait, hiszen a hivatalban is a rendelkezésükre állt a dokumentum. Nyomozati irat, hogy mindkét település (Kolontár, Devecser) kimenekítési terve ez alapján készült. A vállalat vezetői végig úgy jártak el, ahogy azt a hatóság előírta számukra.

- Kepli Lajos a katasztrófa estéjén részt vett a védelmi bizottság kolontári ülésén. Állítása szerint a vállalat vezetői elérhetetlenek voltak aznap, egyszerűen elbújtak. Így a bizottság arra sem kapott választ, hogy milyen anyag ömlött a Torna patakba, és azt miként lehet semlegesíteni. Jól gondolom, hogy a gátszakadás utáni vádlotti magatartásnak büntetőjogi szempontból jelentősége van?

- A helyszíni tájékozódás után az ajkai polgármestert felkeresték, vele indultak a többi polgármesterhez, a jegyzőkönyvekből ez is kiderül. A katasztrófa 2010. október 4-én 12,05 és 12,25 óra között történt, a Mal Zrt. vezetői 12,45-13,05 óra között már a katasztrófa helyszínén, a X-es zagytározó gátján tartózkodtak. Minden erejükkel és legjobb tudásuk szerint a kár elhárításán munkálkodtak. Másnap reggel 05:45-kor a cég megindította a zárógát építést, a védelmi bizottság a folytatásról kettőóránként tájékoztatást kért. A baleset után három órával már helyszínelhagyási tilalom mellett helyszíni szemlét tartottak a gáton, szakértővel, rendőrökkel. Mindenki, akit meghallgattak a tárgyalásokon, egyöntetűen állították, a legkorrektebb és a legteljesebb együttműködés volt a Mal részéről. Kepli Lajos kijelentése egyértelmű rágalmazás, éppen ezért megindítható a képviselő ellen a büntető eljárást és a személyiségi jogi per.

- Meg is teszik ezt a lépést?

- Ez egy könnyen nyerhető ügy, a legfőbb ügyész kéri ilyenkor a magánvádas beadványra a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, de az ügyindítás diszkrecionális joga a megrágalmazotté, aki egyébként személyiségi jogi pert is indíthat. A megrágalmazottnak van még ideje arra, hogy döntsön. Nem gondolom egyébként, hogy Kepli úr légből kapott állításai különösen érdeklik.

- Ugyancsak Kepli Lajos szerint teljesen következmények nélküli országban élünk, ugyanis csak Magyarországon fordulhat az elő, hogy egy, a vádirat szerint nyolc halálos áldozattal járó, milliárdos károkat okozó ipari katasztrófáért senki sem felel. Ehhez mit szól?

- Számtalan példát lehet mondani arra, hogy politikusok Magyarországon valóban következmények nélkül tehetnek nyilatkozatokat, nem is gondolva arra, hogy hosszú, tisztességes életutakat sároznak be. Csak e vonatkozásban van igaza képviselőnek, de a büntetőügyekben a bíróság kompetenciája eldönteni, hogy személyre szólóan büntetőjogi felelősség van-e. Ezt nem képviselők és politikusok döntik el.

- Azért az tény, hogy a 2010. október 4-i katasztrófa következtében nyolc ember elhunyt, százan megsérültek, az anyagi kár milliárdos nagyságrendű. Tud-e, akar-e, köteles-e tenni a Mal Zrt. annak érdekében, hogy enyhítse a fájdalmakat?

- Volt kárenyhítés, de a polgári jogi ügyekben én nem veszek részt, részleteket nem tudok. Annyit azonban igen, hogy elsődlegesen és alapvetően a jogi személyiség (a Mal Zrt.) lehet a felelős objektív alapon, amelynek mások a szabályai.

- Voltak is már elmarasztaló döntések, de a kereseti kérelmeknek általában csak kis részét ítélték meg, sajnos nagyon sok a valótlan igény. Az ügyek várhatóan nagyon sokára zárulnak le. Amennyiben az ügyben nincs büntetőjogi felelősség – és én ebből indulok ki -, ettől függetlenül még lehet polgári jogi kártérítési felelősség a céggel szemben. Ezt a polgári bíróság dönti el.