Szent Kinga példája: A falu védőszentjére és névadójára emlékeztek Küngösön

Szent Kinga személye és áldozatos tevékenysége, amellyel férje, V. Boleszláv oldalán támogatta a lengyel nép tatárjárás utáni újjáépítő munkáját, szellemi-lelki megújulását, örök időre összeköti nemzeteinket, mutatott rá a perjel bevezetőjében. Lengyelország és Litvánia méltán tiszteli őt ezért védőszentjeként.

Szentbeszédében a védőszent életútjának azt az állomását emelte ki, mikor a tatárjárás után Kinga hazalátogatott szülőföldjére, s Máramarosban a sóbányában segítséget kért apjától, IV. Bélától lengyel földön az élet helyreállításához. A só akkoriban hatalmas értéknek számított, főleg tartósítószerként. A sóról, amely a föld alatt rejtezik, s egy egyszerű anyag, a Biblia jelképes értelemben is beszél, mint az élet sójáról, amely értelmet, célt ad az embernek, küldetésbe hívja őt, emelte ki. De tudjuk: mást jelent a „só" egy gyermeknek, mást egy idős embernek, mást egy ifjú házaspárnak, mást a gyermekes családoknak...

A búcsúi szentmisét Fazakas Zoltán Márton, a csornai premontrei apátság kormányzó perjele celebrálta a falu templomában. Fotó: Toldi Éva

Ha mi, mai emberek kérhetnénk „sót" atyánktól magyar népünk felemelkedéséhez, megújítandó életünkhöz, vajon mit kérhetnénk? – vetette fel a perjel. A kérdés aktuális, mutatott rá, hiszen ha megfigyeljük például az ifjúságot, a jövendő nemzedéket, sok-sok ellentmondást látunk. Bár Árpád-házi uralkodóink és családjuk is zaklatott történelmi időszakban élt – a maihoz hasonló politikai, erkölcsi léthelyzetekben, amikor az árulás mindennapos volt, a hatalom mindenáron való megszerzése volt a cél –, mégis máig a legtöbb szentet, boldogot adták a hazának, emlékeztetett. Mi lehetett az ő szentségük gyökere? Hogy tudták az ármánykodások közepette kinevelni a szentéletű ifjakat, leányokat? Ma fiataljaink gyakran egészen úgy viselkednek, mint az Árpád-kor hatalmasai, és sokan az élet lényegét az önző jólétben, a folytonos szórakozásban, sokszor a káros a szenvedélyekben vélik megtalálni, mondta. Mit tehetnénk azért, hogy életüknek nemes célokat, tartalmas időtöltést találjanak, áldozatvállaló hazaszeretettel, hithűséggel legyenek támaszai nemzetünknek, mint az Árpád-ház szentjei? A megoldást csak szülők és nevelők közösen tudjuk megtalálni, mutatott rá. Jó példát adva életünkkel, egymásra való odafigyelésünkkel, segítőkészségünkkel. Ennek kapcsán erdélyi szülőfaluja, Lövéte templomi zászlajára hímzett jelmondatát idézte a hívek elé, amely üzenet minden kor emberének: Istennek dicsőség, egymásnak segítség!

A mise végén áldást osztott minden küngösire, kívánva, hogy őrizzék tovább Kinga közösség-összekovácsoló erejét, ápolják kultuszát.