Vonzó egyházra van szükség

Bevezetőjében kiemelte a perjel: A pápa elkötelezett ember, nincsenek gátlásai, természetes, szókimondó stílusban kommunikál, s ez apostoli buzdításában is szembetűnő. A dokumentum fő témája a missziós lendülettel megújuló egyház, amely örömhírt, békét hirdet, a szegények iránt szolidáris és társadalmi dialógust gyakorol.

Korzenszky Richárd tartott előadást a Tetőtéri esték sorozaton. Fotó: Toldi Éva

A mai világnak nagy kihívásai vannak, az emberek életét gyakran a magányos szomorúság jellemzi, s a szinte beteges vágyakozás a felületes élvezetek után, fogalmaz az egyházfő. Sokaknak a keresztények között is olyan az élete, mintha csak nagyböjtöt ismernének, a húsvét öröme nélkül. Az az egyház azonban nem tud örömhírt hirdetni, amely önmaga nem nyitott folyamatosan az örömhír befogadására. Az örömhír hirdetése azt jelenti a hétköznapokban, hogy úgy vagyunk jelen a társadalomban, hogy életünkkel jelenvalóvá tesszük Isten országát a világban. Meg kell tanulni észrevenni a jót, a szépet is környezetünkben, közösségeinkben, s azt tudatosítani és elmondani másoknak is – idézte a pápát a perjel. Vonzó egyházra van szükség.

Majd a pápának az egyház reformjáról szóló gondolatait elemezte Korzenszky Richárd. A radikális reform sürgetése miatt támadások érték a pápát. Többen úgy vélik, tönkre teszi azt, amit évszázadok vagy évezredek fölépítettek. Az egyházfő azonban bátran visszanyúl a gyökerekhez és Krisztus szándékát próbálja képviselni, aki nem eltörölni jött a törvényt, hanem beteljesíteni, s azt mondta, hogy a törvény teljessége a szeretet, amely fölülír mindent. A vallásosság nem előírások teljesítése, sokkal mélyebb gyökerei vannak, mondja. Mindaz, ami az egyházban emberi és földi berendezkedés, intézmény, folyamatos megújulásra szorul. A szentatya missziós elkötelezettséget sürget, amely képes megváltoztatni szokásokat, stílust, egyházi struktúrákat, és új formáknak enged utat.

Markáns kijelentéseit idézte a perjel: „A gyóntatószék, nem kínzókamra, hanem az Úr irgalmasságának a helye. A papok gyakran a kegyelem ellenőreiként lépnek fel, ahelyett, hogy előmozdítói lennének. Az egyház nem vámhivatal, hanem atyai ház, ahol mindenkinek helye van életével." A fő cél, hogy mindenkihez eljusson az evangélium. A szegények az első számú címzettjei, ezért arra buzdít papokat és világiakat, bátran menjenek ki a perifériákra is, hogy mindenkinek fölkínálják Jézus üzenetét. Jelentős része a pápai buzdításnak, amit Ferenc pápa a gazdaság és a politika feladatairól ír: Végül a perjel felolvasta a pápai buzdítás imádságát, melyben a szentatya Mária közbejárását kéri az egyház megújulásáért.