Ellehetetlenülnek a falusi hivatalok

A központi finanszírozásúnak tekintett létszám rendkívül alacsony ahhoz a munkához képest, amit el kell végezni. Az meg a legtöbb településen nem segít, hogy saját forrásból szabadon növelhetik a létszámot, mert pénzük nemhogy erre, másra sem nagyon jut.

Megyénk polgármesterei a közvetlen jelzéseken túl a kistérségi szervezeteken, a Balatoni Szövetségen és az országos önkormányzati szövetségen át is eljuttatták véleményüket az illetékeseknek. Ám a jelek szerint hiába.

- Vannak olyan településcsoportok, ahol 2400 lakossal kapcsolatos hivatali munkát valóban el lehet látni akár hét emberrel is, de ahol nyolc, vagy tizenegy falu tartozik egybe, ott erre esély sincs - szögezte le a füredi kistérség legutóbbi ülésén is Schumacher József balatoncsicsói polgármester.

- A mi esetünkben a zánkai közös hivatalhoz lesz 2500 állandó lakos, nyolc képviselő-testület, három német kisebbségi önkormányzat, három társulás, nyaralók, külterületi ingatlanok és ehhez kapunk 11-12 főt. Ugyanakkor valami beteges eszmerendszer szerint egy 1200 lakosú városnál 13-16 fő finanszírozását biztosítják - fakadt ki a polgármester. Pedig akkor még azt nem is tudta, hogy a parlament hétfői ülésén a Fidesz-KDNP-és kétharmados többség tovább rontotta a kistelepülések helyzetét. Például a községek, községcsoportok hivatalainál 2000-3000 közötti lakosságszámnál a korábbi 8-11 fős elismert köztisztviselői létszámot 6-8 főre, 3001-5000 közötti lakosságszámnál 11-15 főről 8-11 főre csökkentették, miközben az 1125-5000 fős városoknál a már eredetileg is magasabb 13-16 fős létszámot 14-22 főre emelték az elismert létszámot az elfogadott költségvetésben.

A Települések Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöksége a hétfői ülése közben értesült arról, hogy a parlamentben tovább rontották a kistelepüléseket már addig is sújtó feltételeket. Követelik, hogy a közös önkormányzati hivatalok kialakításánál állítsák vissza a hónapokkal korábban meghatározott létszámokat. A drasztikus létszámcsökkentés a kistelepülési önkormányzati feladatok ellátását lehetetlenné teszi, így több ezer településen nem lesz biztosított a közszolgáltatások eddigi színvonalon történő ellátása - írták a közleményükben.

Felháborodást váltott ki a lépés megyénkben is.

- Nem értem, hogy mi indokolja az újabb megszorításokat, hogy miért akarják tönkre tenni a községeket - reagált a legutóbbi fejleményekről megfogalmazott kérdésünkre Balassa Balázs szigligeti polgármester is.

- Már az eredeti javaslatban szereplő szabályok is rettenetesek voltak a falvakra nézve, de azok alapján megindultak a tárgyalások a települések között, hogy január 1-re felállhassanak a közös hivatalok. Vannak olyan önkormányzatok, melyek már a megállapodásokat is megkötötték az akkor rendelkezésre álló információk alapján. Az év utolsó heteiben most olyan módosításokat szavaztak meg, amik teljesen átalakítják a közös önkormányzati hivatalok működésének feltételeit.

A polgármester úgy látja, hogy a városi lobbi ezzel az újabb megszorítással olyan mértékben csorbította a községek érdekeit, hogy ennek eredményeként a kis településeken veszélybe került a hivatali ügyintézés megszokott színvonala.

Balassa Balázs szerint tönkre teszik a községeket a hétfőn elfogadott finanszírozási szabályokkal (Fotó: Győrffy Árpád)

- Nálunk most kezdődtek egy hat településből álló hivatali társulás létrehozására a tárgyalások. A jelenlegi hivatali létszámokhoz képest a törvényhozó fele dolgozót tart indokoltnak. Hogyan lehet 9 fővel működtetni egy olyan hivatalt, melyhez hat településen 4100 lakos és több mint 4000 beépített ingatlan tartozik?! A hat település esetében hogyan látja majd el a hivatal a törvényességi felügyeletet a testületi ülések kapcsán, hogyan készítenek költségvetéseket, ki fogja a jegyzőkönyveket megírni a törvényben szabott határidőn belül? Ezen kívül a településeinken a nyári időszakban egy-egy napon még legalább 10 ezer az ellátandó vendégszám az ingatlannal rendelkezőkön kívül. Nem értem, miért kell a községeket ellehetetleníteni. Azt sem értem, hogy a kiemelt üdülőkörzetbe tartozó településeknél miért nem veszik figyelembe a nyaraló ingatlanok és a turisták által generált jelentős többlet feladatot. Ezek a települések jelentős többletbevételt termelnek a központi költségvetésbe, de ha például a balatoni települések színvonalas működtetésére nem lesz forrás, akkor veszélybe kerülhet a térség turizmusa és ezzel a központi bevételek és persze a munkahelyek, jövedelmek is.