Vendégsarok: Életérzések hatvanon túl

Mikor kezdtem abba a korba érni, hogy nagypapa is lehetek, kortársaim rendre kérdezgették: "..és unokád van már?" Én akkor még nem tudtam elképzelni magamról és hárítottam. Még nem értem meg, mondtam. Feleségem nem vette jó néven ezeket a válaszokat. Racionálisan felfogtam, jó lenne minél előbb, amikor még jó erőben vagyunk, de engem az öregségre emlékeztetett. Szinte minden éjszaka álmodom, kifejezetten színes, többnyire nem rémes történések, képek, amikre reggel emlékszem, ritkán riadok fel. 6-7 évvel ezelőtt egyszer azt álmodtam, hogy egy aranyos, szőke, kékszemű, 3 év körüli kisgyerekkel sétálok kézen fogva, soha nem érzett jó hangulat töltött el. Erre fel is ébredtem. Felráztam a feleségem, aki ijedten kérdezte mi történt. Én csak azt feleltem: megértem. Mire értél meg? – kérdezte. Hát a nagypapa szerepre – válaszoltam.

Azóta kislányom és vőm két unokával örvendeztetett meg bennünket. Négy és fél és két és fél éves kislányok, Lili és Maja. Lili születése körül kifejezetten szorongtam, féltettem a lányom. A szerencsés szülés után feleségem a lányoméknál volt, én egyedül otthon. Egyik este, lefekvés után, elkezdett össze-vissza verni a szívem, hiába lazítottam, vettem be gyógyszert, nem múlt. Felötlött bennem, hogy akár meg is halhatok, a zárból is kivettem a kulcsot. Azon lepődtem meg, hogy nem féltem, nem estem pánikba. Végig gondoltam az életem, jó érzést okozott az összegzés, mindent elértem az életben, amit egy vidéki fiú, családapa, orvos elérhetett. Valószínűleg hamarosan elaludtam. Persze nem azonnal, de panaszaim okán kivizsgálás, kitűnő kardiológusom megnyugtatott a ritmuszavar lehet, hogy nem fog elmúlni, de a közeljövőben nagy bajt valószínűleg nem okoz. Azóta is érzem, ha odafigyelek, de leköt a munkám, és a családom. Szeretteimet, környezetemet szemlélve pozitív energiamezőben lebegek. Büszke vagyok lányomra, feleségemre, unokáimra, öcsémre, 91 éves édesanyámra.

Egyszer csak vezetőként túlkorosnak minősített az állami egészségügy. Készültem erre, tudtam, éreztem, addig élek, amíg dolgozok. Felépítettem egy privát egészségügyi centrum szakmai programját, a megvalósításban, piackutatás, épület tervezése, kivitelezése, dizájnja, marketing, családom is sokat segített. Ismert és szakmailag, emberileg elismert orvosokat, nővéreket sikerült megnyernem. Két és fél éve elindult a Vanderlich Egészségcentrum, ma már 19 szakterületen működünk. Idén az Év Magánrendelője szavazáson a szakmai díjat nyertük el és az egyik legtöbb szavazatot kaptuk pácienseinktől. Büszke vagyok ismét, elsősorban jelenlegi munkatársaimra, de a régi munkahelyemen maradókra is. Ők, akiket talán nevezhetek tanítványaimnak, viszik tovább azt a szakmai munkát, amit évtizedek alatt felépítettünk és a magyar cukorbeteg ellátásban veszprémi modellként emlegetnek. A Vanderlich Egészségcentrum missziós nyilatkozata így kezdődik: Hit, Bizalom, Tudás, Tisztesség.

Ebben az eszeveszetten változó világban, ahol nincs idő egymásra, de magunkra sem, mi azt gondoljuk: az egészség és gyerek a legjobb befektetés.