Nem az a kérdés, hogy ki nyer

A sereghajtó az előző fordulóban, a Csurgói KK elleni vereségével (29-26) búcsút intett az élvonalnak, miközben a második félidő bizonyos részeiben úgy játszottak, ahogy az egész szezonban kellett volna. Csakhogy ez a hullámzás volt jellemző rájuk a jelenlegi küzdelemsorozat kezdete óta. A Somogy vármegyei városban az első negyedórájuk csapnivalóra sikeredett, eldőlni látszott a csata, noha az ellenfél nem csinált semmi különöset, csak kihasználta Danyi-edző csapatának hibáit. Aztán a második játékrész közepén az addig alárendelt szerepben lévő bakonyiak megtáltosodtak: izgalmassá tették az egyoldalú találkozót. Mintha lemásolták volna az előző körben, a balatonfürediekkel vívott derbijüket, mikor szintén a semmiből álltak talpra…

A múlt heti zakójával tehát biztossá vált az idényben két győzelmet és húsz vereséget számláló utolsó helyezett kiesése, s ezúttal alighanem „rájuk köszön” a huszonegyedik is, mivel a tabella harmadik helyezettjét fogadják a Március 15. utcai teremben. A felek őszi párharcát a 30 pontos, a bronzéremért az FTC-vel „birkózó” tatabányaiak nyerték (34-29), s minden bizonnyal most is ők örülnek majd a lefújás után. A zsinórban kilenc vereségnél járó Hári Leventéék aligha tudnak meglepetést okozni – a játékban nincs benne az esetleges pontszerzésük –, az elvárás inkább az velük szemben, hogy ameddig lehet, küzdjenek teljes erőbedobással, tisztességgel és becsülettel álljanak helyt. Nagy energiákat mozgósítva ugyanis sokat tehetnek azért, hogy a rivális a vártnál nehezebben üljön diadalt. Vagyis nem az a kérdés, hogy ki nyer, hanem, hogy a hazaiak (minél tovább) tartani tudják magukat, az állásaikat, és a vendégek ne idejekorán őröljék fel őket.