Fontos érték a tisztesség

A cégeknél csökkentették a vezetői szinteket. Maradt a legfelső szint, ahol már dolgozik az utánpótlás is, és az osztályvezetők. Osztályból annyit hagytak, amennyi feltétlenül szükséges. A csökkentés hamar megtérült, hiszen, ha az összes alacsony jövedelmű alkalmazottat bocsátottak volna el, nem takarítottak volna meg annyit, mint egyetlen igazgatóval.

Kifejtették, hogy például a Magyar Államvasutak is rentábilis lehetne egy-két év után, ha nem sorakoznának két kilométer hosszúságban a vezetők irodái. És akkor még nincs szó arról, hogy a túlzott létszámú vezetőség már azért megkapja évente a többhavi jutalmát, ha bejár dolgozni, mert a cég veszteségeit egy fillérrel sem csökkentették, sőt, növelték.

Régen Magyarországon is minden településen megbecsülték a legnagyobb adózókat. Ők ültek a templomban az első sorban. Ma nem tudhatjuk meg, hogy egy közösségben kik a legnagyobb adózók, az önkormányzatok többsége nem foglalkozik velük. Alig van arra példa, hogy egy polgármester felkeresi a legnagyobb adózókat és megérdeklődi, hogy mire lenne szükségük. Ma, amikor még sokaknak adnak személyre vagy munkára szóló kedvezményeket és sikk az adózás elkerülése, valamint állami vállalatoknál nem elvárás az ésszerű  költségtakarékosság, nem csodálkozhatunk azon, hogy egyre újabb adókat kell bevezetni a közös költségeink fedezésére. Pedig például a szociális kiadások ránk eső részének vállalása erkölcsi, azaz tisztesség kérdése.  Talán javulna az adózási hajlandóság, ha újra megbecsülnék, és nem lenézően megmosolyognák azt a balekot, aki nem optimalizálja az adóit.