Mindenkinek megvan a maga ötvenhatja

- Öt veszprémi helyszínen játszódik a történet. Itt zajlottak a legjelentősebb események?

- Az 1956-os októberi forradalom Veszprémet érintő eseményeinek szempontjából mindegyik említésre méltó. Vasárnap az ünnepi történelmi menet a Pannon Egyetem épülete elől indul, mert itt alakult meg anno a Megyei Forradalmi Tanács 1956. október 26-án. A forgatókönyv alapján innen vonul a tömeg éljenezve, jelmondatokat skandálva - olyanokat is, mint Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába! - a Megyeháza térre, az egykori Megyei Forradalmi Tanács székhelyére. Az egyetemisták felolvassák az eredeti, Magyarok! Honfitársaink! Veszprémi polgárok! kezdetű forradalmi felhívást. Ezt követően az Óváros térre megyünk, hogy utunkat a Várfoknál fejezzük be. Ezek a helyszínek szintén nagyon fontosak, 56-ban a forradalmárok a Tűztorony tetején elhelyezett gyűlölt vörös csillagot, az elnyomó rendszer jelképét is itt verték le. A várban pedig a már akkor is működő kollégiumban barikádozták el magukat az egyetemisták az ENSZ-csapatokat várva, amiről ma már tudjuk, hogy sohasem érkeztek meg. Brusznyai Árpád tanár úr, a megyei forradalmi tanács elnökeként itt is racionálisan szólt a forrongó egyetemistákhoz. Beszédében vérontás helyett nyugalomra intette a fegyvert követelő ifjakat, sok életet megmentve ezáltal.

- Mikor került sor végül tényleges fegyveres harcokra Veszprémben?

- Amíg a forradalmi tanács kezében volt a hatalom, addig tulajdonképpen nyugalom honolt Veszprém utcáin, ami Brusznyai és a felkelők józanságát dicséri. Az első fegyverek november 4-én, a szovjet csapatok bevonulásakor dördültek el. Három irányból kezdték támadni a várost, ám a nagy köd miatt nem tudtak tájékozódni, ezért egymást kezdték el lőni. Azt hitték egymásról, hogy a felkelők lőnek rájuk. Negyven szovjet katona halt meg, később ezeket a számokat felnagyították, és Brusznyai Árpád koncepciós pere során már torzított adatok kerültek a vádiratba sok egyéb valótlanság mellett.

- Régóta kutatja 56 eseményeit. Miért pont ezt az időszakot választotta?

- Mert itt, Veszprémben minden megtörtént, ami akkor a forradalom alatt megtörténhetett. Jelképek döntése, zászlólengetés, forradalmi jelszavak és felvonulás. Ezért tartom fontosnak, hogy ilyenformán emlékezzünk meg 56-ról a város utcáin, terein. Remélem, hogy hasonlóan az 1848. március 15-ei, balatonfüredi megemlékezéshez, itt is szépszámú tömeg csatlakozik majd a menetünkhöz és vesz részt a múlt eseményeinek megjelenítésén. A cél az, hogy a hagyományos Himnusz éneklése, valamit gyorsan meghallgatunk és hazatérünk hármasa helyett egy aktívan résztvevő, cselekvő, élő megemlékezést hozzunk létre.

- Mi újat mondhat még 56 számunkra, a jelenkornak?

- A számos kutatásból, a visszaemlékezések során összegyűjtött információkból a hazai eseményeket jórészt már tudjuk rekonstruálni. A jövőben talán a nemzetközi eseményekre, összefüggésekre is rávilágíthatunk. Választ kaphatunk még például arra is, az előzetes hezitálás után miért döntött Hruscsov mégis Magyarország lerohanása mellett. Ugyanígy arra is, mi zajlott Nyugaton, miért tette vagy nem tette az Egyesült Államok azt, ami elvárható lett volna.

- 1956 történései és az azokat követő események, azok szereplői megosztják a közvéleményt, még mindig indulatokat keltenek. Elég csak az aktuálpolitikai történésekre gondolnunk.

- Tény, hogy nagyon nehéz és terhes időszak ez a magyar történelemben. Egyrészt sokan meghaltak az akkori jelenlévők közül, akik mindezt megélték és hiteles képet tudtak adni. Másrészt az akkori nemzetőrök, államvédelmisek, a megtorlások későbbi irányítói, az ő családjaik, gyermekeik máig itt élnek közöttünk. Időnek kell még eltelni ahhoz, hogy egy ekkora méretű seb behegedjen. Ilyen vagy olyan formában, de mindenkinek van ötvenhatja.